Évtizedes szisztematikus kutatómunka, a kutatók és amatőr ásványgyűjtők közötti jó együttműködés eredménye, hogy Magyarországon is vannak új felfedezések, és az egész világon rudabányait néven ismerik meg a most bejegyzett új ásványt - emelte ki Weiszburg Tamás, az ELTE Ásványtani Tanszékének vezetője vasárnap az MTI-nek

A miskolci Herman Ottó Múzeum előző nap tájékoztatta az MTI-t, hogy a Nemzetközi Ásványtani Társaság (IMA) új ásványfajnak fogadta el a rudabányaitot. Fehér Béla, az intézmény ásványtárának vezetője úgy fogalmazott, hogy a felfedezés szakmai szenzációnak számít, mivel a világban ismert mintegy ötezer ásványból mindössze kilenc olyan van ezzel az újjal együtt, amelyet a mai Magyarország területén fedeztek fel.

Weiszburg Tamás azt mondta, korábban azt tartották Magyarországról, hogy ásványokban szegény ország. A nagy bányaterületek is a történelmi Magyarország területén voltak. Az elmúlt három évtizedben kialakult tudományos kultúra, a tudomány és az amatőr ásványgyűjtők közötti hatékony együttműködés nyomán az elmúlt években több új ásványt is bejegyeztek Magyarországról. A legutóbbi ilyen a rudabányait.

Ennek felfedezése - mint kifejtette - hét évvel ezelőtt kezdődött, amikor Koller Gábor pilisborosjenői amatőr ásványgyűjtő egy szokatlan leletre bukkant az egykori vasércbánya Adolf bányarészében. A leletet azután a Herman Ottó Múzeum és a Miskolci Egyetem szakemberei határozták meg évekig tartó kutatással. A közös munka eredménye az egész világra nézve új ásványfaj felfedezése lett - emelte ki az ELTE tanszékvezetője. A tanszékvezető szólt arról, hogy évente 20-30 új ásványfaj kerül elő a világon.

Az ásvány természetes kristályos vegyület. Pontosan meg kell határozni kémiai összetételét, kristályszerkezetét, s ha a jelenleg ismert mintegy ötezer ásványfaj egyikével sem egyezik meg, akkor jegyzik be új ásványként. Az eljárás hosszú folyamat. Magyarország - az 1848-ban alapított Magyarhoni Földtani Társulat révén - tagja az Ásványtani Világszövetségnek. A harminc ország képviselőiből álló testület szavaz arról, hogy elismerik-e az új ásványt. Az elnevezés joga azt illeti meg, aki megtalálta és leírta az új ásványt, így volt ez a Rudabányán előkerült rudabányait esetében is.

Weiszburg Tamás szerint önmagában a felfedezés és az, hogy innentől az egész világ rudabányait néven ismeri meg az új ásványt, nagy dolognak számít. Az, hogy mire lehet hasznos, használható egy új ásvány, a későbbi kutatásokon múlik, lehet, hogy csak évek, évtizedek múlva derül ki - tette hozzá.

Az ELTE tanszékvezetője szerint sok felfedezetlen ásvány lehet még a világon, köztük Magyarországon is. Szinte bármelyik hegységben van arra esély, hogy ott előkerül valami. Ha szisztematikusan keresik, jó szemű, hozzáértő emberek, még nagyobb az esély, hogy találnak is valamit - fogalmazott Weiszburg Tamás.