Miért tudnak járni az újszülött állatok, és az emberek miért nem? Felnőttképzés
Eduline

Miért tudnak járni az újszülött állatok, és az emberek miért nem?

Mindenki látott már újszülött borjút, zsiráfot, vagy bármilyen állatot – ha máshol nem, a híradók állatkertes cukiságblokkjában -, amint születés után szinte egyből felugrik, és bár esetlenül, de elkezd járkálni.

Az embergyerek ezzel szemben még négykézláb sem képes közlekedni élete legelső időszakában, az pedig még több idő, míg felegyenesedve járni kezd. Vajon mi ennek az oka?

A válasz tömören: az emberi agy a születés időpontjában még nem elég fejlett a járáshoz. Nem véletlen, hogy nem fejlődik ki teljes mértékben ez a szervünk, ugyanis a kifejlett agy kétszer akkora, mint a születés időpontjában, így viszont egyszerűen nem férnénk ki a szülőcsatornán.

Az ember csak 9 hónapig fejlődik a méhben, míg egy zsiráf 15 hónapot is eltölt ott, így pedig utóbbi már egy csaknem kifejlett aggyal jön világra. Egyébként az ember is ugyanolyan agyi fejlettség mellett kezdi el használni járásra a lábait, mint a többi emlős, csak a fejlődés útjának második felét mi már idekint járjuk be.

(Seeker)

„Érvénytelennek tekintik a vizsgát vagy nem írják be a bukást” – hallgatók véleménye a Semmelweis új vizsgaszabályzatáról Felsőoktatás Palotás Zsuzsanna

„Érvénytelennek tekintik a vizsgát vagy nem írják be a bukást” – hallgatók véleménye a Semmelweis új vizsgaszabályzatáról

A Semmelweis Egyetemen tavaly december óta egy oktató egy vizsganapon legfeljebb a hallgatók 30 százalékát buktathatja meg. A vizsgaszabályzatot az egyetem a méltányosság és az egységes értékelés jegyében módosította, a döntés azonban megosztotta az egyetemi közösséget. Miközben egyes oktatók felháborodtak, a hallgatók közül vannak, akik jó ötletnek tartják, de akad olyan is, aki aggódik a rendszer hosszú távú következményei miatt.