Miért tudnak járni az újszülött állatok, és az emberek miért nem? Felnőttképzés
Eduline

Miért tudnak járni az újszülött állatok, és az emberek miért nem?

Mindenki látott már újszülött borjút, zsiráfot, vagy bármilyen állatot – ha máshol nem, a híradók állatkertes cukiságblokkjában -, amint születés után szinte egyből felugrik, és bár esetlenül, de elkezd járkálni.

Az embergyerek ezzel szemben még négykézláb sem képes közlekedni élete legelső időszakában, az pedig még több idő, míg felegyenesedve járni kezd. Vajon mi ennek az oka?

A válasz tömören: az emberi agy a születés időpontjában még nem elég fejlett a járáshoz. Nem véletlen, hogy nem fejlődik ki teljes mértékben ez a szervünk, ugyanis a kifejlett agy kétszer akkora, mint a születés időpontjában, így viszont egyszerűen nem férnénk ki a szülőcsatornán.

Az ember csak 9 hónapig fejlődik a méhben, míg egy zsiráf 15 hónapot is eltölt ott, így pedig utóbbi már egy csaknem kifejlett aggyal jön világra. Egyébként az ember is ugyanolyan agyi fejlettség mellett kezdi el használni járásra a lábait, mint a többi emlős, csak a fejlődés útjának második felét mi már idekint járjuk be.

(Seeker)

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.