Tanfolyamok munkanélkülieknek: még mindig kevesen tanulnak az állam pénzén Felnőttképzés
Czervan Andrea

Tanfolyamok munkanélkülieknek: még mindig kevesen tanulnak az állam pénzén

A munkanélküliek alig több mint hat százaléka vett részt állami vagy európai uniós pénzből indított képzésen 2012 első felében - a tanfolyamok jelentős része közmunkára készíti fel az álláskeresőket, a nők pedig eleve kevesebb tanfolyam közül választhatnak, a hiányszakmák többsége ugyanis kemény fizikai munkát követel.

Képzések munkanélkülieknek. A nők rosszul járnak

Kettős helyzet alakult ki az álláskeresőknek indított tanfolyamok piacán: kevés munkanélküli tanulhat az állam pénzén, a hiányszakmákra felkészítő képzések egy részére azonban még így sincs elég jelentkező, míg a legnépszerűbb szakképesítéseket adó tanfolyamokon tíz-húszszoros a túljelentkezés.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2012 első nyolc hónapjában az álláskeresők átlagos létszáma 478 600 volt – ezzel egy időben összesen 31 285 munkanélküli vett részt állami vagy uniós pénzből szervezett tanfolyamokon, vagyis az álláskeresők mindössze 6,4 százalék szerezhetett végzettséget ingyen.

„2011-ben sokkal kevesebb olyan pályázatra jelentkezhettek a magánkézben lévő felnőttképzési intézmények, amelyek álláskeresőknek szóló tanfolyamok szervezéséről szóltak, és a korábban megkötött szerződéseket is felülbírálták” – mondta az eduline-nak Lakos István, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke, aki szerint a csökkenés hátterében a költségvetési megszorítások állnak, de az is nehezíti a cégek helyzetét, hogy a tanfolyamok egy része közmunkára készít fel, ezeket pedig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium irányítása alatt álló Türr István Képző és Kutató Intézet szervezi.

Van, amire túl sok, van, amire túl kevés a jelentkező

A munkaügyi központok intenzív, legalább heti húszórás tanfolyamokat szerveznek álláskeresők, valamint olyan alkalmazottak számára, akiknek a munkahelye veszélybe került. A hiányszakmákra felkészítő képzéseket a munkaügyi központok ajánlják fel az álláskeresőknek, elsősorban azoknak, akiknek alacsony az iskolai végzettsége. Emellett vannak olyan támogatott képzések, amelyekre a munkaügyi központ keretszámot határoz meg: ezekre a támogatott helyekre felvételiznek az álláskeresők.

A Felnőttképzők Szövetségének elnöke szerint változó az érdeklődés: míg a nem fizikai munkára felkészítő tanfolyamokon többszörös a túljelentkezés, addig a hiányszakmákban nem jellemző a tülekedés. „Van, amikor egy 25 fős tanfolyamon csak tíz-tizenkét fő jön össze, ennyi résztvevővel alig éri meg elindítani a képzést” – mondta.

Tanfolyamokon tanuló álláskeresők száma, 2012. január-augusztus
Férfi 16 679
14 606
Pályakezdő 7 519
Alapfokú iskolai végzettségű 8 722
50 év feletti 4 014
Összesen 31 285

A fizikai és nem fizikai szakmákra felkészítő tanfolyamok aránya körülbelül azonos: ez azt jelenti, hogy a nők számára a képzések fele azonnal kiesik. 2011-ben és 2012 első nyolc hónapjában eleve kevesebb nő tanult, mint férfi: 14 606-an, míg a férfiak száma 16 679 volt.

Az „aranykorszaknak” régen vége

Lakos István szerint a legtöbb képzést az 1994 utáni néhány évben, illetve 2007 és 2009 között indították, az Európai Unió pénzügyi támogatásával hirdettek tanfolyamokat szakképesítéssel nem rendelkezőknek. A Felnőttképzők Szövetségének elnöke úgy becsüli, akkor az intézmények bevételének tíz-tizenöt százalékát adták a munkaügyi központok által meghirdetett képzések, de volt olyan képzőcentrum is, amely csak álláskeresők oktatásával foglalkozott – az elmúlt években ezek kerültek a legnagyobb bajba.

Az eduline-nak nyilatkozó álláskeresőknek az oktatók azt mondták: örülhetnek, hogy még idén elkezdték a képzést, arra számítanak ugyanis, hogy 2013-tól kevesebben tanulhatnak majd a képzések óraszámemelése miatt. Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) átalakítása miatt a nem iskolarendszerű, hanem tanfolyami formában induló képzések óraszámát az eddigi két-háromszorosára emelnék, Lakos István szerint ez azt jelenti, hogy egy korábban három-négy hónapos tanfolyam akár egy évig is tarthat, így a képzések drágábbak lesznek. „Az óraszámemelés még érthető is lenne, de a tananyag mennyisége nem nőtt, a legtöbb szakma nem igényel ilyen hosszú felkészítést” – mondta a Felnőttképzők Szövetségének elnöke.

Az oktatók szerint azért is kérdés, 2013-ban egyáltalán indulnak-e álláskeresőknek szóló tanfolyamok, mert a résztvevők a képzés első napjától az utolsó vizsga napjáig nettó 43 080-71 800 forint közötti „keresetpótló juttatást” is kapnak - ha pedig hosszabb lesz a tanfolyam, több hónapon keresztül kell utalni a plusz juttatást is.

A szakképzési hozzájárulás szabályainak megváltoztatása miatt egyébként is szorult helyzetbe került felnőttképző intézmények vezetői arra számítanak, a 2013-as év több oktatócentrum számára a véget jelenti majd. Lakos István szerint már az idén több, kifejezetten felnőttképzéssel foglalkozó céget számoltak fel, a bedőlő cégek száma jövőre drasztikusan növekedhet. Attól tartanak, hogy a magasabb óraszámok miatt a „fizetős” képzésekre is kevesebben jelentkeznek majd.