Törvénymódosítás miatt hagyják el a pályát a magántanárok Felnőttképzés
Eduline

Törvénymódosítás miatt hagyják el a pályát a magántanárok

A tanárhiány évek óta aggasztó kérdés az oktatásban, de mi van ha magántanárhiánnyal is meg kell majd küzdeni? Az új felnőttképzési törvény után sokan hagyják ott a pályát.

Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület vezetője úfy foglalta össze az új Felnőttképzési törvény körül kialakult helyzetet a hvg.hu-nak, hogy „adatbiztonsági botrány”.

Miért?

A 2020. január 1-től hatályos az új jogszabály szerint már a Fővárosi Kormányhivatalnál kell bejelenteni vagy engedélyeztetni a képzést, attól függően, hogy az adott tanfolyamra a törvény szerint mi vonatkozik. Szeptember elsejétől csak így lehet a foglalkozásokat megtartani. Csakhogy ezzel egyéni vállalkozók, cégvezetők vagy vállalkozás képviseletére jogosult személyek, illetve szakértők érzékeny adatai lesznek bárki számára elérhetők.

A törvény szerint ugyanis egy oktatónak a céges adataival együtt meg kell adnia az anyja nevét, a születési helyét és idejét, a lakcímét, a telefonszámát, az e-mail-címét. Ezen felül nem csak az oktatóknak, de a tanítványoknak az adatait is nyilván kell tartani – igaz, ezt legalább nem nyilvánosan.

„Egyszerűen nem értem, miért kellene megadnom a 9 éves kisfiam magántanárának a gyermekem lakcímét, anyja nevét, születési adatait, adóazonosító jelét, TAJ-számát és e-mail-címét ahhoz, hogy vehessünk tőle pénzért különórát” – sorolja egy szülő az oldalnak.

Az a magántanár, aki nem jelenti a képzést, és nem is regisztrál az adatszolgáltatási rendszerbe, pénzbüntetésre számíthat, a jelenlegi minimálbér többszörösét kell megfizetnie - írja az olal.

Ma Magyarországon nagyjából 10 ezer magántanár dolgozik vállalkozóként, jelentős részük nyelvoktatással foglalkozik. "Hozzám személy szerint jóval több, mint egy tucatnyi olyan jelzés futott be, hogy a nyelvtanárok szüneteltetik a tevékenységüket, van, aki már vissza is adta a vállalkozói engedélyét" - mondta az oldalnak Rozgonyi Zoltán.

Megnehezíti a magántanárok életét az új felnőttképzési törvény

Az új, szeptember 1-jén életbe lépett felnőttképzési törvény alapján ugyanis olyan feltételekkel oktathatnak csak a magántanárok, ami adatvédelmi szempontból erősen kérdéses.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.