Presztízsdiploma helyett szakmák: radikális átalakítás a szakképzésben Felnőttképzés
Eduline

Presztízsdiploma helyett szakmák: radikális átalakítás a szakképzésben

Három éves, és gyakorlatorientált szakképzés, a gazdasági igények folyamatos követése, tíz év alatt egymillió új munkahely, szakképzési papírgyártás helyett több gyakorlati eredmény – ilyen és ehhez hasonló hangzatos célok fogalmazódtak meg a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kereskedelmi és Iparkamara által jegyzett sajtótájékoztatón, melyet a szakképzés átalakításának új irányvonalaival kapcsolatban tartottak. Magyarországon huszonhét százalékos a fiatalkori munkanélküliség.

„Vissza kell állítanunk a kétkezi munka becsületét, forradalmi átalakításra van szükség” – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón többször is Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára hozzátéve, hogy ez a jelenlegi szakképzési rendszerben – mely túl hosszúra nyúlik, és túl sok benne az elméleti képzés- lehetetlen.

A fizikai szakmák társadalmi megbecsülésének növelése azonban nem egyszerű feladat. Az államtitkár kiemelte, hogy a szakiskolába-járók arányának csökkenéséhez hozzájárul a felsőoktatás – szerinte- túlnagyított renoméja is, ami miatt, sok tanuló inkább dönt valamilyen presztízs-diploma, mint egy jobban keresett szakma mellett, amivel végül nem tud elhelyezkedni.

Német modell

Az eljövendő rendszer előfutára a német duális képzés lenne, ahol az elméleti képzés csupán évi hatvan nap – szemben a magyar százötven nappal. A tőlünk nyugatabbra lévő szakképzési rendszerekben – így működik a francia és az angol is - a képzésben résztvevő tanulók az iskolákban egy – másfél napot töltenek hetente. Itt általános műveltségi órákat hallgathatnak, és a szakmára vonatkozó elméleti és gyakorlati képzésben vehetnek részt. A hét többi napját – átlagosan négy napot – vállaltoknál, vagy üzemekben töltenek, ahol gyakorlatorientált képzést kapnak, és gyakorlati jártasságra tehetnek szert. Tehetik mindezt a tanulói szerződéssel, melyért a vállalat, - vagy gazdaság- munkabért fizet.

Ennek nyomán a magyar szakképzés olyan radikális átalakítását tervezik, mely az üzemi gyakorlati képzést és a szakképzést helyezi középpontba. A szakiskolai képzést három évre csökkentenék. „A német és osztrák munkaerőpiac sikere abban rejlik, hogy nagyon erős a kis-és középvállalkozói réteg mely a sikeres gyakorlati szakképzésre épül” – fejtegette Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.

Itthon a duális – vagyis iskolai és vállalati gyakorlati- képzésben résztvevők aránya az összes tanulóhoz viszonyítva huszonhárom százalék. Az arány növekedéséhez valószínűleg nagyban hozzá fog járulni a tanulói szerződések 23 éves korhatárának tervezett megemelése, hiszen az érettségi után szakmát tanulók száma egyre nő, és – mint az elhangzott – az aluliskolázott, hátrányos helyzetű rétegek szakképzésbe történő szélesebb bevonása is igényli a szerződéskötés felső korhatárának megemelését.

Ma Magyarországon foglalkoztatási szerkezetváltásra van szükség, hiszen mindössze félmillió ember végez tényleges termelőmunkát, holott másfél millió fő közvetlen termelőmunkájára lenne szükség. A tárca tíz év alatt egymillió új munkahely megteremtését tervezi a Széchenyi-terv keretein belül. „Jobban érje meg dolgozni, mint segélyből élni” – hangzott el a sajtótájékoztatón.

Valami nem stimmel

A mai szakképzési oktatás válságának egyik oka, hogy a rendszerváltás előtti nagy cégek képzései átalakultak, és a szakképzés mára elszakadt a reálgazdaságtól. Ezt kívánjuk most megváltoztatni - visszaállítani – mondta el az államtitkár. A rendszer átalakításában az MKIK lehet a legnagyobb partner. A kamarára olyan feladatok fognak hárulni, mint a tananyag fejlesztése, vagy a vizsgáztatási rendszer átalakítása, elsősorban a gépészetre, építőiparra, kereskedelem-vendéglátóiparra koncentrálva.

A cél az, hogy egy iskolai évfolyam egyharmada szakiskolába járjon. Ehhez hozzátettek ismét egy nyugati példát: Svájcban a 16 éves lakosság mintegy kétharmada nem tesz érettségi vizsgát, hanem szakmai képzésben vesz részt. Az itthoni pozitív példa Győr, ahol városszerte a gimnáziumi és érettségire felkészítő osztályok számát 14-el csökkentették, a szakiskolai osztályokat viszont 12-vel növelték.

Kevés a szakképzésben ténylegesen résztvevő vállalkozók száma is. Mint megtudtuk, a magyar vállalkozók másfél százaléka partner az oktatásban, vagyis ennyien biztosítanak a tanulóknak gyakorlati helyeket.

Az OKJ-s szakképzésekben is átalakítás várható. Czomba Sándor kifejtette: „A tanulók ugyanazt a szakmát sajátítják el a nappali és az esti képzés folyamán, tehát öt év, vagy öt hónap tanulás után ugyanazt a papírt kapják meg. Itt valami nagyon nem stimmel” – mondta.

A résztvevők hangsúlyozták, hogy a jó szakképzéshez elengedhetetlen a piaci igények felmérése – ennek folyamatos követésére is ígéretet tettek.

 

eduline

„A tananyag is jobban megmarad, ha valamilyen élményt vagy emléket tudnak hozzá kötni” Közoktatás Székács Linda

„A tananyag is jobban megmarad, ha valamilyen élményt vagy emléket tudnak hozzá kötni”

Bóják között szlalomozó, alagutakon átbújó macskák. Így is lehet irodalmat tanulni vagy épp kötelező olvasmányokból számot adni a Terápiás és Segítő Macskákért Alapítvány rendhagyó irodalomóráján. A tanulás így nem csak szórakoztató, de észrevétlen is lehet, és olyan gyerekek is bevonódnak az órákba, akik általában vagy nem szólalnak meg, vagy a zavaró viselkedésükről ismertek.