Egy felmérés szerint a magyar autóvezetőknek mindössze egy százaléka tudna biztonsággal hozzáfogni egy újraélesztéshez, szemben mondjuk a németek negyven százalékával. Különösen annak fényében megdöbbentő ez az adat, hogy a jogosítvány megszerzéséhez elméletileg elengedhetetlen az elsősegély-vizsga letétele. Sokan a megoldást a kötelező középiskolai elsősegély-órák bevezetésében látják.

Marsi Zoltán elsősegélynyújtás szakértő szerint jelenleg semmilyen formában nincs szabályozva, hogy ki mit tanuljon, illetve ki és milyen végzettséggel oktathat elsősegélynyújtást.  Az Országos Elsősegély-ismereti verseny életre hívója a legnagyobb problémának azt tartja, hogy nincsenek képzett tanárok az országban, holott egy alapfokú képzés a középiskolai tanárok részére már 50 órában is elindítható lenne.

Évről évre felröppen, hogy be kéne venni a Nemzeti Alaptantervbe a kötelező elsősegély órákat is a középiskolában. Ez a kezdeményezés azonban – egységes koncepció és továbbképzések híján - egy helyben topog. Vannak ugyan olyan középiskolák, ahol a helyi tanmenetbe illesztett elsősegély tanfolyamon minden diák részt vesz, ezeknek a száma azonban elenyésző.  A teljes koncepció hiány érhető tetten abban is, hogy míg a biológia érettségi tételek között például megtalálható a vérzéscsillapítás, addig ez a NAT-ból teljesen hiányzik – mondja Marsi Zoltán, majd hozzáteszi: addig is, amíg a tantervbe vétel egy helyben topog, legalább az osztályfőnöki órákon kéne az iskoláknak a témakörrel foglalkozniuk.

Pénz beszél

A kötelező közúti elsősegély vizsgára szervezett gyorstalpalókon a bevételi és a kiadási oldal „optimalizálása” érdekében gyakran az történik, hogy kevés óraszámmal, egyre több hallgatót oktatnak, ráadásul sokszor az oktató sincs mindig jelen, hanem előre gyártott kisfilmekkel, illetve hanganyagokkal dolgoznak. Ezek használata egyébként kiegészítésként nyilván pluszt jelentene az oktatásban, de semmiképp sem pótolhatja a személyes ismeret átadást. Az oktatók legtöbbször semmilyen szakképesítéssel sem rendelkeznek, a vizsgákon pedig – bár mentőápolók vizsgáztatnak – általában szintén a számokra mennek, hiszen minél több a vizsgázó, annál több a díjazás is.

Pedig a statisztikák szerint húsz percenként meghal valaki hirtelen szívhalál következtében, de ami még ennél is szomorúbb, hogy mintegy hetven százalékukat még három percen belül, szakszerű segítségnyújtással újjá lehetne éleszteni. Az elsősegélynyújtással foglalkozó nemzetközi statisztikák szerint az Egyesült Államokban például azokban a családokban, ahol a gyerekek elsősegély oktatáson vettek részt, jelentősen kevesebb a halálos kimenetelű, vagy tartós egészségkárosodással járó balesetek száma.

Riasztó kilátások

Egy közúti baleset során az emberek körülbelül 4 százaléka tud értékelhető elsősegélyt nyújtani – mondja Dr. Mártai István az Országos Mentőszolgálat közép-magyarországi regionális orvosi igazgatója. Az elsősegély nyújtása több elemből áll – magyarázza a szakember; legelőször is fel kéne ismerni a bajt. A nagy többségnek sajnos az is gondot okoz, hogy felmérje hány sérült van, és nagyjából milyen fokú a sérülésük, pedig a mentők riasztásakor ez nagy segítséget jelentene. Mártai István szerint az elsősegélynyújtás elsősorban nem is egészségügyi probléma, hanem inkább mentalitás kérdése. Ezért tartaná nagyon fontosnak a kötelező munkahelyi tanfolyamokat, csakúgy mint az iskolai oktatás rendszerszintű bevezetését, hiszen a gyerekeknél még pozitívan módosítható az a sajnos igen jellemző hozzáállás, hogy „nem baj, majd mások úgyis segítenek.”

Az október 1-től módosított közúti elsősegély vizsgába ugyan bekerült végre az újraélesztés is, ez azonban csak követelményként jelenik meg, egységes tananyag nincs rá.  A módosítást a laikus elsősegélynyújtás fejlesztése és az újraélesztés széleskörű társadalmi igénye tették szükségessé – áll a Vöröskereszt honlapján. A mellkaskompresszió tehát már ott van a vizsgakövetelmények között, de ki fogja megtanítani, ha nincsenek képzett oktatók? Az OMSZ egyébként már ezt megelőzően benyújtotta szakmai anyagokat is tartalmazó javaslatait az Országgyűlés egészségügyi bizottságának, amely egy modulrendszerű kötelező képzést írna elő a jogosítvány megszerzéséhez, akkreditált oktatókkal.

Csinálni valamit

A legnagyobb hiba, ha nem csinálunk semmit - mondja Mártai. Sajnos, sokszor a legegyszerűbb dolgokat sem tesszük meg, pedig életet menthetnénk velük. Például egy eszméletlen és a hátán fekvő sérültet sokan azért nem fordítanak az oldalára, mert félnek tőle, hogy közben nagyobb kárt okoznak. Nyugat Európában a legtöbb országban már léteznek kifejezetten kisgyerekek számára kidolgozott elsősegély programok, pontosan azért, hogy már ebben a korban hozzászokjanak: vészhelyzetben, balesetnél cselekedni kell.

A Vöröskereszt nemzetközi felmérései szerint Izlandon a lakosság 75%-a, Németországban 80, Norvégiában pedig 95%-a kap használható ismereteket az elsősegélynyújtás terén. Magyarországon ez a szám elkeserítően alacsony, alig 1%. Ezt az arányt szeretné mindenképpen feltornázni az OMSZ és a HáziPatika.com közös kezdeményezése. A házipatika.com oldalain található rovatban az elsősegélynyújtás alapjait lehet elsajátítani, rengeteg hasznos magyarázattal, képpel és videóval. A szerkesztők melegen ajánlják az összeállítást a téma iránt érdeklődő tanároknak is, akik szeretnék továbbadni az ismereteket.

Kanaki Anna

eduline