Keresztféléves felvételi: miért számít, milyen a szakok sorrendje? Érettségi-felvételi
Eduline

Keresztféléves felvételi: miért számít, milyen a szakok sorrendje?

Milyen szerepet játszik a 2018-as keresztféléves felvételin az a szaksorrend, amit meghatároztatok a jelentkezéskor? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

Már leadtam a jelentkezésemet a keresztféléves felvételire, de az első helyen lévő szakra biztosan nem vesznek fel. Emiatt bukhatom a második helyes jelentkezésemet?

A jelentkezők az általuk meghatározott "lista" alapján sorolják be a szakokra: minden felvételiző csak egy szakra kerülhet be, méghozzá a jelentkezési sorrendjében szereplő első olyan helyre, amelyen az összpontszáma eléri vagy meghaladja a felvételi ponthatárt.

Ha biztosak vagytok abban, hogy nem sikerül bekerülni az első helyen megjelölt szakra (például mert nem mentek el az alkalmassági vizsgára), nincs értelme sorrendet módosítani, hiszen az a képzés gyakorlatilag kiesik a versenyből.

Egyedül az okoz gondot, ha egy olyan szakot soroltok az első helyre, ahová valójában nem szeretnétek járni. Ha oda bekerültök, a második helyen megjelölt szakot semmiképpen nem kezdhetitek el.

A 2018-as keresztféléves felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Így tanulhattok egyetemen akkor is, ha a minimumponthatár alatt vagytok

Nincs annyi pontotok, hogy bekerüljetek valamelyik alap- vagy osztatlan szakra? Így tanulhattok egyetemen akkor is, ha a minimumponthatár alatt vagytok. A felsőoktatási felvételiről szóló rendelet alapján a 2018-as keresztféléves felvételin 280 a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon. Aki ennél kevesebb pontot gyűjt, sem önköltséges, sem állami ösztöndíjas formában nem kezdheti el ezeket a képzéseket.