Hány pontot kaphattok az érettségiért, a nyelvvizsgáért vagy a versenyeredményért az egyetemi-főiskolai felvételin? Melyek a legnépszerűbb alapszakok? Hogyan szerezhettek állami ösztöndíjas helyet? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a felsőoktatási felvételiről.

Határidők és jelentkezés

Az egyetemi, főiskolai képzésekre évente három alkalommal lehet jelentkezni: az általános (tavaszi) felvételi eljárás jelentkezési határideje általában február 15., a keresztféléves (őszi) eljárásé pedig november 15. Ez az eljárási díj befizetési határideje is: ez legalább kilencezer forint, amelyért öt képzést jelölhettek meg (ugyanannak a szaknak az állami ösztöndíjas és önköltséges formája egynek számít), a további képzések megjelöléséért két-kétezer forintot kell fizetnetek.

A pótfelvételit augusztusban tartják: ekkor azokon a képzéseken hirdetnek meg - szinte kizárólag önköltséges - helyeket, amelyeket az általános felvételi eljárásban nem töltöttek fel. A pótfelvételin csak egy szakra lehet jelentkezni, és ha bekerültök, az általános felvételi eljáráson bejutott diákokkal együtt, szeptemberben kezdhetitek el az egyetemet, főiskolát.

A 2015-ös általános felvételi eljárásra várhatóan már csak elektronikusan, az e-felvételin keresztül lehet majd jelentkezni. A hitelesítő adatlapot azonban ki kell nyomtatnotok, és postára kell adnotok: erre körülbelül egy hetetek van. Azokat a dokumentumokat pedig, amelyeket a jelentkezési határidőig nem kaptatok meg - például az érettségi vagy nyelvvizsga-bizonyítványt - legkésőbb körülbelül két héttel a ponthatárhúzás előtt kell pótolnotok.

A 2013-as általános felvételi eljárásban július 24-én derült ki, ki jutott be egyetemre, főiskolára. A pontos határidőket, a tudnivalókat és a meghirdetett szakok listáját minden felvételi eljárásban a felvi.hu-n közzétett Felvételi tájékoztatóban nézhetitek meg.

A mostani keresztféléves felvételire november 15-ig jelentkezhettek, a hitelesítés határideje november 23., a dokumentumpótlásé január 8., a ponthatárokat pedig január 22-én húzzák. Állami ösztöndíjas helyeket csak a mesterképzéseken hirdetnek meg, alap- és osztatlan szakokon, illetve felsőoktatási szakképzéseken nem. A meghirdetett szakok listáját itt találjátok.A keresztféléves felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Ők biztosan nem kerülnek be egyetemre, főiskolára

A minimumponthatárt minden felvételizőnek el kell érnie, különben sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre nem kerülhet be. Ez 2014-ben az alap- és osztatlan képzéseken 260, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 220 pont volt - jó hír, hogy a mostani keresztféléves felvételire jelentkezőknek is ennyit kell elérniük. Utána ugyanis ismét emelkedik a minimumponthatár: a 2015-ös általános felvételi eljárásban 280, illetve 240, 2016-ban pedig 300, illetve 260 pontot kell majd szerezniük a felvételizőknek.

Azoknak, akik mesterképzésre jelentkeznek, a 100 pontból legalább 50-et kell szerezniük.

A nemrég nyilvánosságra hozott felsőoktatási koncepció alapján elképzelhető, hogy 2020-tól középfokú nyelvtudás is felvételi követelmény lesz. Azt is megvizsgálnák, mely szakokon érdemes bevezetni vagy megtartani a kötelező emelt szintű érettségit. Azt, hogy most mely képzésekhez kötelező, itt nézhetitek meg.

A legnépszerűbb szakok

A 2014-es tavaszi felvételin az alap- és osztatlan képzések közül a gazdálkodási és menedzsment volt a legnépszerűbb, ezt a gépészmérnöki, a turizmus-vendéglátás, a kereskedelem és marketing, valamint a mérnökinformatikus szak követte. A top 10-be bekerült még az ápolás és betegellátás, a műszaki menedzser, a pénzügy és számvitel és a villamosmérnöki alapképzés, illetve az osztatlan jogászképzés is.

A pótfelvélin gazdálkodási és menedzsment alapképzésre, jogász osztatlan szakra és turizmus-vendéglátás alapszakra jelentkeztek a legtöbben - a részleteket itt találjátok.

Hogyan szerezhettek állami helyet?

Azokon a szakokon, amelyeken állami ösztöndíjas és önköltséges képzés is indul, elvileg az, aki befér az intézmény által meghatározott kapacitásba, állami ösztöndíjas formában kezdheti meg a tanulmányait. Ugyanakkor „a minőség védelme érdekében” az adott egyetem vagy főiskola dönthet úgy, hogy bizonyos képzéseken magasabb ponthatárt húz - akkor is, ha a jelentkezők száma alacsonyabb a szakos kapacitásnál.

Tizenhat szakon - a gazdasági alapképzéseken, a kommunikáció- és médiatudomány, a nemzetközi tanulmányok és az andragógia alapszakon, illetve az osztatlan jogászképzésen, illetve a jogi alapszakokon - központi ponthatárt kell elérniük a felvételizőknek, ha állami ösztöndíjas helyre szeretnének bekerülni. A már önmagában is magas pontszámok azonban csak minimumkövetelmények: az egyetem, főiskola ennél magasabban is meghúzhatja a támogatott képzés ponthatárát.

Pontszámítási szabályok

Ha alap- vagy osztatlan szakra, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, összesen 500 pontot gyűjthettek a felvételin. 200-200 pontot kaphattok a tanulmányi, illetve az érettségin elért eredményetekre, ezek mellett maximum 100 többletpontot szerezhettek.

Ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztek, kétféleképpen számolhatják ki a felvételi pontszámotokat: vagy figyelembe veszik a tanulmányi és az érettségi pontokat is, vagy megduplázzák az érettségi pontokat - automatikusan azt a módszert használják, amelyikkel jobban jártok. Ha felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, a tanulmányi pontokat is meg lehet duplázni. Pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatjátok ki.

Tanulmányi pontok

A tanulmányi pontok egyik felét a középiskolai osztályzatok adják: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy idegen nyelv (vagy ennek hiányában nemzetiségi nyelv és irodalom) és egy természettudományos tantárgy utolsó két év végi jegyeit adják össze, majd szorozzák meg kettővel.

A tanulmányi pontok másik felét az érettségin szerzett jegyekből számolják. A négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát kerekítik.

Érettségi pontok

A pontszámot a képzési területen kötelező vagy kötelezően választható két érettségi tárgy százalékos eredményeiből számolják ki. Ha a kiválasztott szakon több olyan tárgyat is megjelöl az egyetem vagy főiskola, amelyből érettségiztek, automatikusan a két legjobb eredményt veszik alapul.

Többletpontok

Emelt szintű érettségi

Az emelt szintű érettségiért összesen 100, tárgyanként 50 többletpont jár, de csak akkor, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el, a tárgy pedig az adott szakon kötelező vagy választható. Mely szakokon kötelező egy vagy két emelt szintű érettségi? A teljes listát itt találjátok.

Nyelvvizsga

Nyelvvizsgáért maximum 40 többletpontot kaphattok: 28 pont jár a középfokú (B2), komplex nyelvvizsgáért, 40 pedig a felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsgáért. Ugyanabból a nyelvből csak egy nyelvvizsgáért kaphattok pluszpontot. Ha a sajátos nevelési igényű jelentkező igazolni tudja, hogy nem tudja letenni a komplex nyelvvizsgát, a szóbeliért vagy írásbeliért is megkaphatja a 28, illetve 40 pontot.

OKTV

Ha az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) 1-10. helyezést értetek el, 100 többletpontot kaptok, a 11-20. helyezésért 50, a 21-30. helyezésért pedig 25 többletpont jár.

Ugyanennyi pontot kapnak a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV) helyezésért elért diákok is. A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája (TUDOK) versenyein elért nagydíjas helyezésért 30, első díjas helyezésért 20 többletpont jár. Ezeken a versenyeken (OKTV, SZÉTV és TUDOK) tárgyanként egy helyezésért adható többletpont, és csak akkor, ha az kötelező vagy választható az adott képzési területen.

Az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken elért 1-3. helyezésért 20 többletpont jár, az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért 1-3. helyezésért pedig 30 többletpontot kaphattok.

30 többletpontot kaphattok az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért helyezésért, ha a szakiránynak megfelelően tanultak tovább, és a szakmai vizsga egésze alól felmentést kaptatok.

Sportteljesítmény

A világ- vagy Európa-bajnokságon szerzett dobogós helyezésért 30, az országos bajnokságon elért 1-3. helyért pedig 15 pluszpontot kaphattok. Az olimpiai játékokon, siketlimpián, paralimpián, sakkolimpián szerzett arany-, ezüst- vagy bronzérem 500 pontot ér (de csak akkor, ha a tanulmányi és az érettségi eredményekkel legalább 260 pontot elértek).

2014-től azok a felvételizők is kapnak 10 többletpontot, akik a diákolimpia országos döntőiben érmet szereznek (csak abban az esetben jár a pluszpont, ha az arra jogosító eredményt legkésőbb a jelentkezés évét megelőző 8 éven belül szereztétek; olyan sportágban, amelyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elismer).

Szakképesítés

Szakirányú szakképesítésért 24 többletpontot kaphattok, de csak akkor, ha a képzési terület intézményei erről közösen úgy határoztak – a listát felvételi tájékoztatóban nézhetitek meg. Fontos: azoknak, akik felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, szakképesítésért nem adnak többletpontot. Idén végeznek a felsőoktatási szakképzések első hallgatói, ők is kapnak többletpontot - erről itt olvashattok.

Hátrányos helyzet

Hátrányos helyzetért 40 többletpont jár annak a - legfeljebb 25 éves - jelentkezőnek, aki a felvételi időszak alatt a gyámhatóság védelme alatt állt, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, ideiglenes intézeti elhelyezésben vagy utógondozói ellátásban részesült. 40 többletpont jár a fogyatékossággal élő, illetve a gyermeküket gondozó hallgatóknak is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!