Melyik volt a középszintű matekérettségi alattomos feladata? Szaktanárokat kérdeztünk az írásbeli második, hosszabb feladatokból álló részéről.

Ahogy arról az eduline elsőként beszámolt, számtani és mértani sorozat, trigonometria, térgeometria, kombinatorika témakörből is kaptak feladatokat a diákok a középszintű matekérettségi második részében. 

A II. feladatlapra 135 percük volt, a jó válaszokkal 70 pontot gyűjthettek. Összesen öt feladatot kellett megoldaniuk: három, egyenként 9-14 pontosat, valamint két, 17 pontos feladatot - utóbbinál van némi választási lehetőség is, három példa közül kellett kiválasztani a két legszimpatikusabbat. A II. feladatlap feladatai összetettek, több részkérdésből állnak, és több témakört érintenek.

„Korrekt feladatsort kaptak az érettségizők, az „A” részben alapfeladatok vannak, koordinátageometriával, trigonometriával és sorozatokkal. Függvénytáblázat segítségével meg lehetett oldani a példákat” – mondta az eduline-nak Baloghné Békési Beáta, a matekmindenkinek.hu szakmai vezetője.

Itt van az első rész nem hivatalos megoldása!

A középszintű matekérettségi második részének nem hivatalos megoldása.

A matekérettségiről itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat. Az matekérettségi első részéről itt találjátok a legfrissebb infókat, a második rész feladatairól pedig itt olvashattok.

Jobbágy Erika, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium matektanára szerint a 13-as, a 14-es és a 15-ös feladat közül a térgeometriai és a koordinátageometriai példa nehezen mehetett a diákoknak, ezek ugyanis nem tartoznak a középiskolások kedvenc témakörei közé. „A 16-os, mértani és számtani sorozatról szóló példa könnyebb lehetett nekik” – tette hozzá.

Budai Márton, a Studium Generale Matematika Szekciójának vezetője szerint a 16-os feladat „c” részével lehettek gondok, az „a” feladatrész egyik elemét pedig könnyen félre lehetett érteni.

Kevesen választották a 18-as feladatot

Baloghné Békési Beáta, a matekmindenkinek.hu szakmai vezetője szerint a „B” részben nagyon hosszú feladatok voltak – sok volt a részkérdés, hosszú volt az utasítás, „ezekkel a feladatokkal sokat kellett dolgozni, egyik sem volt triviális”. „A 16-os feladat C része bonyolult volt, kombinatorika. Az összes lehetőséget össze kellett számolni, és az nem volt könnyű. A 17-es feladatnál érdekes kérdés, hogyan pontozzák majd azoknak a diákoknak a megoldását, akiknek a számológépén van szórásszámoló funkció, és használták is azt” – mondta Baloghné Békési Beáta, aki szerint a legtöbben az utolsó feladatot hagyták ki.

Az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium szaktanára a 18-as feladatot nehéz megfogalmazásúnak tartja, „kissé alattomos”. „A diákokat általában elrettentik a hosszú feladatok, főleg, ha izgulnak. Elképzelhető, hogy olyan vizsgázók is kihagyták ezt a példát, akik egyébként meg tudták volna oldani, csak megijedtek a szövegtől” – mondta. A matektanár szerint a középszintű feladatsor második része valamivel nehezebb volt, mint a tavalyi, sok tárgyi tudás kellett a példák megoldásához.

Budai Márton, a Studium Generale Matematika Szekciójának vezetője szerint is a 18-as példát hagyhatta ki a legtöbb vizsgázó, a „c” részében volt egy csavar, a „d” része pedig kifejezetten nehéz. „Igaz, mind a három választható feladatnak van olyan része, amelyen el lehet bukni” – tette hozzá.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!