Egy irodalomtörténeti mű bevezetőjét kapták a diákok az idei középszintű magyarérettségin - a két és fél oldalas szöveg elolvasására, értelmezésére és a tanulmányhoz kapcsolódó kérdések megválaszolására összesen hatvan percet kapnak a vizsgázók.
A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldása
Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldása
A középszintű írásbeli első, szövegértési részének nem hivatalos megoldása
A második, szövegalkotási rész nem hivatalos megoldása
Grendel Lajos A modern magyar irodalom története irodalomtörténeti munkájának bevezetőjét kapták a középszinten érettségizők szövegértési feladatként. Az írás 2010-ben jelent meg.
Percről percre a magyarérettségiről
Nem minden kérdés egyértelmű az első részben egy szaktanár szerint.
Seneca-idézet, Bodor Ádám-novella, Tóth Árpád és Jékely Zoltán a második, szövegalkotási részben.
Eddig hanyagolt szerzők a feladatsor második részében.
Ezzel a feladattal több tízezer diák járt jól.
Érthetetlen kérdések, kevés idő - kiverte a biztosítékot a középszintű írásbeli első része.
Összesen 12 kérdésre kellett válaszolniuk a diákoknak, többek között azt is ki kellett fejteniük, mi a szerző álláspontja az irodalom és a történelem viszonyával kapcsolatban.
A magyar nyelv és irodalom tárgy középszintű írásbelije 240 perces. A vizsgázóknak két feladatlapot kell megoldaniuk, a szövegértési feladatlap esetében 60 perc, a szövegalkotási feladatlap esetében pedig 180 perc áll a rendelkezésükre.
A diákok először a szövegértési feladatlapot oldják meg, és csak ennek az összegyűjtése után kezdhetik meg a szövegalkotási feladatlap kitöltését. A vizsgázók a szövegértési feladatlapon belül a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatják.
A szövegértési feladat szövege általában egy esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz szöveges kifejtése, esetenként megadott válaszvariációk közötti döntés.
A szövegalkotási feladatlap esetében a vizsgázó három eltérő típusú, műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. A diák által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 500-1 500 szó.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |