Térben és időben mindegyik témát el kellett helyezni, figyelni kellett a nyelvhelyességre és a megszerkesztettségre, tartani kellett a feladatokban megadott szempontokat, és használni kellett forrásokat, amelynek a megállapításait az esszébe is be kellett építeni – mondta az eduline-nak Edényi László, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium szaktanára, igazgatója.

A történelemtanár szerint a két egyetemes történelmi téma közül az ipari forradalom közelebb áll a diákokhoz, mint az invesztitúraharc, „később is tanulták, az ipari forradalom tizenegyedik évfolyamos tananyag, és általában a szóbeli tételsorban is szerepel”. „A megadott diagram alapján rá kellett jönni, hogy a szén a legfontosabb energiahordozó, és természetesen részletezni kellett, hogy a technikai újítások milyen hatással voltak a közlekedés fejlődésére” – magyarázta.

Magyar témájú esszék: a tatárjárás az egyik sláger?

Edényi László szerint a tatárjárás és IV. Béla uralkodása slágertéma, nagyon gyakran szerepel az érettségin, ezért a tatárjárás következényeiről szóló feladatot valószínűleg sok diák választotta, a megoldásban az atlasz is sokat segített. „Lényeges, hogy ennél a feladatnál nem kell felsorolni az összes politikai tényezőt, az összes eseményt, hanem azt kell leírni, hogy milyen betelepülő népek vannak, hogyan lett az ország népessége sokszínű” – magyarázta.

A szakranár szerint a dualizmus korának ipara sem nehéz téma, de ehhez tárgyi ismeretek kellenek, több olyan fogalom van, amelyet nem lehet kihagyni. „Le kellett írni, hogy az élelmiszeripari és a könnyűipar hogyan fejlődött ebben az időszakban, bele kellett fűzni a kiegyezés szerepét, mindezt nem lehet leolvasni a térképről” – mondta, hozzátéve: a Nagy Imréről szóló feladatot valószínűleg kevesen választották, „az órákon elsősorban az események sorrendisége kerül elő, nem pedig Nagy Imre gondolkodásának változása”.

Itt van a középszintű töriérettségi hivatalos megoldása.

Itt van az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása.

Itt van a középszintű töriérettségi második részének nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldása.

Itt van a középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldása!

Az emelt szintű töriérettségi első részének feladatairól itt olvashattok.

Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a töriérettségiről - a vizsga után jövünk a középszintű feladatsor nem hivatalos megoldásával!

Bejött az érettségizők tippje, de becsapós feladat is van a törivizsgán - itt az első tanári értékelés a középszintű töriérettségiről

1956 és Nagy Imre a középszintű töriérettségi második részében - friss infók

A bolsevik diktatúráról, a rendszerváltásról és Magyarország gazdasági teljesítményéről is kaptak feladatot a diákok a középszintű töriérettségi első részében

A hosszú esszéfeladatok közül a Kossuth programjáról szóló volt a legbiztosabb választás, sokszor előkerül az órákon, alaposan átveszik, „legfeljebb az jelenthetett problémát, hogy régebben tanulták”. A Hunyadi Mátyásról szóló feladatnál fontos volt, hogy a diákok a hivatalnoki kar, valamint az államháztartás átalakítására és az állandó hadsereg létesítésére koncentrálkanak, a feladat szövege leszűkítette ugyanis a témát.

„Ugyanezt nem lehet elmondani az utolsó, 20-as feladatról. Ez egy hatalmas téma, kicsit le kellett volna szűkíteni a témát, hiszen mindegyik társadalmi csoportnak meg kellett jelennie, a város és a falu életéről is rengeteget lehetett írni, ráadásul a paraszti életmódról nagyon pontos társadalomrajzok születtek abban az időszakban” – tette hozzá a szaktanár.