Melyek a leggyakoribb hibák az írásbeli történelemérettségin? Kiss Jánost, a Studium Generale történelemszekció-vezetőjét a típushibákról kérdeztük.

"Vannak a tudáshiányból fakadó hibák és vannak a figyelmetlenségből fakadó hibák, utóbbiak oka az is lehet, hogy a feladatot nem olvasták rendesen végig" - mondja Kiss János, a Studium Generale történelemszekció-vezetője, aki azt tanácsolja az idén érettségizőknek, hogy inkább kétszer olvassák el a feladatokat, azon a fél percen már semmi nem fog múlni.

Itt ellenőrizhetitek, jól oldottátok-e meg a rövid feladatokat.

A töriérettségiről itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat.

Kádár János beszéde és Lázár János városa a töriérettségi feladatai között.

Nyilasuralom, KGST-országok, etnikai változások a töriérettségi második részében.

Könnyű feladatsort kaptak töriből az érettségizők, de egy-két kérdés becsapós lehet.

Pánik, piros atlaszok, kabalaállat: így indult a töriérettségi.

Csak konkrétan!

"Az esszéknél szokott gyakori hiba lenni, hogy általánosan kezdenek el írni egy korszakról" - mondja Kiss János, hozzátéve: a feladat szövegében mindig szerepel, hogy pontosan mit kérnek (egy nagy korszakon belül milyen témát kell kibontani), ezért az nem szerencsés, ha valaki csak általánosságban a nagyobb korszakról ír.

A szekcióvezető persze azzal egyetért, hogy el kell helyezni időben és térben a témát. "Egy-két mondat kell az adott korszakról, de az esszének a nagyobbik részének mindenképpen az adott, konkrét témáról kell szólnia" - magyarázza Kiss János. "Azt egyértelműen lehet látni, hogy a vizsgázó tudja-e a témát vagy nem. Nagyon sokszor javítottam úgy feladatsort, hogy láttam, bár a vizsgázó tudja a témát, mégsem azt írta le, amit a feladat kért" - teszi hozzá.

Feladatok, oldalszámok

Fontos jól átnézni a feladatlapot, mielőtt beadnátok, Kiss János szerint "nagyon sokszor volt olyan, hogy összeragadt két feladatlap, így kihagytak feladatokat". "Nem véletlenül vannak sorszámok, azokat érdemes követni, és a legvégén átnézni, hogy mindent feladatot megcsináltatok-e, főleg ha valaki nem időrendben haladt" - mondja.

A túlírás veszélyei

A szekcióvezető szerint típushiba szokott az egymondatos feladatoknál, hogy túl hosszú választ írnak a vizsgázók: "ha egy sor van kihagyva, akkor sem ír az ember másfél sornál nagyon többet".

Ugyanez igaz az esszéknél is: ha túl keveset írnak az érettségizők, azért pontlevonás jár, de ha túl sokat, tehát túlmegy a megadott sorokon, azért is járhat pontlevonás. "Ezekre érdemes figyelni. Pont ezért hasznos egy kis vázlat, hogy tudjuk, nagyjából hol kell tartanunk az oldalon. A mini kifejtősöknél is jobb, ha összeírja a diák, hogy mit akar pontosan írni, nehogy túlírja magát" - mondja.

Kerüljétek a szlenget és a véleményt

Gyakori hiba, hogy nagyon hétköznapian fogalmaznak a diákok - mondja Kiss János, hozzátéve: érdemes kerülni a szlenget, de a véleményem szerint és hasonló szerkezeteket is érdemes kihagyni, "véleményt nem szabad történelemesszében megírni, csak a tényeket, abból viszont minél többet".

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat.

A 2018-as érettségiről szóló, folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.