„Tematikailag nagyon jó volt az idei középszintű fizikaérettségi, lefedte a középiskolai tananyagot, mind a klasszikus, mind a modern fizikát, ezeknek az aránya is megfelelő volt” – mondta az eduline-nak Pálfalvi László, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának egyetemi docense, aki szerint a feladatsor nehézsége a középszintnek felelt meg.

Az emelt szintű feladatsort és a megoldást itt nézhetitek meg.

A pécsi egyetem oktatója szerint a középszintű feladatsor megfelelően tesztelte a diákok tudását, a 120 perc nem volt bőre szabva, „de egy átlagos felkészültségű diák számára elég volt”. Pálfalvi László szerint egyedül a 13. feladaton gondolkodhattak sokat a diákok, „a fizikai anyag, amelyre rákérdez, nem nehéz, a vizsgázók azon gondolkodhattak el, hogy milyen egyéb alapfeltételezéseket használhatnak”.

A fizikaérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok. A középszintű feladatsor első részének nem hivatalos megoldásait itt, a második részét itt találjátok.

Az oktató szerint voltak olyan feladatok, amelyeket a függvénytáblázat használatával meg lehetett oldani, „de ez minden évben így szokott lenni, a függvénytáblázatból megválaszolható kérdések aránya jó volt”.

A vizsgázóknak középszinten 120 percük volt a feladatsor megoldására, amellyel összesen 90 pontot szerezhettek. Az első rész egy feleletválasztós kérdéssor volt, amelyért legfeljebb 40 pontot lehet szerezni, a második, összetett feladatokat tartalmazó rész pedig 50 pontos.

Az első rész  20 kérdést tartalmazott, 25-25 százalékban mechanika és elektromágnesesség témakörből, 20-20 százalékban hőtan, illetve atom- és magfizika, 10 százalékban gravitáció és csillagászat témákból. A második rész négy hosszú feladatot tartalmazott, ebből hármat kell megoldani, a két utolsó közül ugyanis választhattak a vizsgázók.