Az idén is több nő jelentkezett a felsőoktatásba, mint férfi, a kérelmet benyújtók átlagéletkora 23,6 év, a külföldi állampolgárságú felvételizők közül a legtöbben Szlovákiából, Szerbiából, Romániából és Ukrajnából érkeztek. Egyebek között ez derül ki az idei felsőoktatási adatokból, amelynek gyorsjelentését a felvi.hu oldalon tették közzé.
A 2015-ös általános felsőoktatási felvételi eljárás során 105 616 fő nyújtotta be jelentkezését valamely felsőoktatási intézménybe.
A jelentkezők 55 százaléka nő, 45 százaléka férfi; a női jelentkezők főleg a felsőoktatási szakképzéseken (65 %) és az osztatlan képzéseken (61 %) dominálnak, míg a leginkább kiegyenlítettnek ebből a szempontból az alapképzések számítanak.
A jelentkezők átlagéletkora 23,6 év; értelemszerűen az első helyen mesterképzésre jelentkezők a legidősebbek, átlagéletkoruk megközelíti a 28 évet (27,8), a legfiatalabbak pedig az első helyen osztatlan képzéseket választók, akiknek átlagéletkora 22 év alatt marad (21,5). Az alapképzéseket preferálók átlagéletkora 22,6, míg az első helyen felsőoktatási szakképzést megjelölőké 23,6 év. A legfiatalabb, 18-19 éves korcsoport az összes mintegy 30 százalékát teszi ki, a felvételizők további 23 százaléka 1994-ben és 1995-ben született.
A jelentkezők 98 százaléka magyar állampolgár; a külföldi állampolgársággal rendelkezők közül a legtöbben Szlovákiából, Szerbiából, Romániából és Ukrajnából érkeztek.
A jelentkezők mintegy kétharmada (65%) első helyen alapképzési szakot jelölt meg, a mesterképzést preferálók aránya 20, az osztatlan képzést választóké 10 százalékos. A felsőoktatási szakképzések népszerűsége a tavalyi évhez képest minimálisan emelkedett, idén a jelentkezők 5 százaléka jelölt meg első helyen ehhez a képzési szinthez tartozó szakot.
A munkarendek közül a nappali a legnépszerűbb, a jelentkezők csaknem háromnegyede (73%) ezt preferálja. Levelező munkarendet jelölt meg első helyen 26 százalékuk, az esti és a távoktatás munkarendet választók aránya alig 1-1 százalék.
A jelentkezők 87 százaléka első helyen ösztöndíjas képzésre szeretne bejutni. A jelentkezési stratégiák szempontjából érdekes megemlíteni, hogy a legalább két helyet megjelölő jelentkezők 26 százaléka második helyen már önköltséges képzést pályázott meg.
Levelező munkarendet legnagyobb arányban a mesterképzésre, valamint a felsőoktatási szakképzésre jelentkezők jelöltek meg első helyen, míg az önköltséges forma választása az első helyen alapképzésre igyekvők körében a legnagyobb arányú.
Első helyes jelentkezők megoszlása képzési szintek és munkarendek szerint, 2015.évi általános eljárás
| nappali | levelező | esti | távoktatás | |
| alapképzés | 75,6 | 22,5 | 0,7 | 1,2 |
| felsőoktatási szakképzés | 66 | 33,5 | 0,1 | 0,4 |
| osztatlan képzés | 88,6 | 11,4 | ||
| mesterképzés | 56,6 | 39,8 | 1,5 | |
| összes | 72,9 | 25,5 | 0,8 | 0,8 |
Első helyes jelentkezők megoszlása képzési szintek és finanszírozási forma szerint, 2015. évi általános eljárás
| állami ösztöndíjas | önköltséges | |
| alapképzés | 85,1 | 14,9 |
| felsőoktatási szakképzés | 89,4 | 10,6 |
| osztatlan képzés | 88,5 | 11,5 |
| mesterképzés | 90,4 | 9,6 |
| összesen | 86,7 | 13,3 |
Alapképzésben és osztatlan képzésben az egyes képzési területek közül (minden munkarendet és finanszírozási formát figyelembe véve) a gazdaságtudományok, valamint a műszaki terület emelkedik ki, együttesen az első helyes jelentkezések mintegy 31 százalékát tudhatják magukénak.
Az alapképzésre vagy osztatlan képzésre jelentkezők több mint négyötöde első helyen ösztöndíjas helyet pályázott meg. Az első helyen önköltséges képzést megjelölők aránya a gazdaságtudományok, a jogi, a művészetközvetítés, valamint a társadalomtudomány képzési területeken a legmagasabb.
Mesterképzésben a pedagógusképzés mellett a bölcsészettudomány, a gazdaságtudományok és a műszaki képzési terület emelkedik ki, de az alapképzéshez képest lényegesen nagyobb a társadalomtudomány és a természettudomány képzési terület részesedése is.
|
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
