Tovább folytatódott az Ausztriában tanuló magyar diákok számának emelkedése - derül ki a Magyar Diákok Egyesületének (MDE-VUS) adataiból.

906 magyar diák kezdte meg a 2013/2014-es tanévet valamelyik osztrák felsőoktatási intézményben, összesen 2648-an járnak kinti főiskolára, állami vagy magánegyetemre - derül ki az Ausztriában tanuló magyar diákok egyesületének (MDE-VUS) friss adataiból.

A magyar hallgatók többsége - 1483-an - a három legnépszerűbb bécsi egyetemen, az Universitat Wien, a Wirtschaftsuniversitat Wien és a Technische Universitat Wien képzésein tanul.

Magyar egyetem helyett osztrák

Ugrásszerűen, 47 százalékkal nőtt 2011 és 2012 között az osztrák egyetemekre beiratkozó magyar hallgatók száma, a 2012/2013-as tanévet már 661 elsőéves kezdte meg. Tavaly lassult a növekedés, de így is tíz százalékkal többen - 730-an - jutottak be valamelyik ausztriai egyetemre, mint egy évvel korábban, míg kinti főiskolát 162-en, magánegyetemet pedig 14-en kezdtek el.

A 2012-es ugrás oka alighanem a keretszámvágás volt, a diákok zöme ugyanis olyan szakra jelentkezett, amelyre itthon nem került volna be. Ráadásul az osztrák felsőoktatás gyakorlatilag ingyenes, a hallgatóknak csak a 17 eurós diákszövetségi díjat kell befizetniük. A kint tanuló külföldiek közül mégsem a magyarok vannak a legtöbben, az ausztriai egyetemek hallgatóinak mindössze 0,8 százaléka magyar.

Nem véletlenül. A megélhetés jóval többe kerül, mint Magyarországon: az albérleti díj legalább duplája az itthoninak, a kollégiumi hely is legalább 200 euró, de a bécsi tömegközlekedés is körülbelül 10 ezer forinttal drágább a budapestinél. Az osztrák felvételi rendszerről és felsőoktatásról itt olvashatjátok el részletes cikkünket.

Bécs és Graz a favorit

Az osztrák városok közül a legtöbben bécsi vagy grazi egyetemet választanak - nemcsak azért, mert ez a két legfontosabb egyetemváros Ausztriában, de a magyar határhoz is viszonylag közel vannak.

Úgy tűnik, a favorit továbbra is a Bécsi Egyetem, ahova 2011-ben 566 magyar diák járt, 2012-ben már 712-en, tavaly pedig 887-en - viszont a lemorzsolódás jelentős. Az egyetem egyébként nemrég szigorított a felvételi eljáráson: az üzleti gazdaságtan, a nemzetközi üzleti gazdálkodás, a közgazdaságtan, a biológia, a gyógyszerészet, a táplálkozástudomány, a pszichológia, a kommunikáció és médiatudomány szakon, illetve újabban már a tanári szakokon is kötelező a felvételi vizsga. A Bécsi Egyetem felvételijéről itt tudhattok meg többet.

Sokan küldenék külföldi egyetemre a gyerekeiket

A szülők harmada elképzelhetőnek tartja, hogy gyermeke külföldi egyetemen tanul tovább – derül ki a Jobline 2013-as pályaorientációs kutatásából. A megkérdezett szülők 6 százaléka kizárólag külföldi továbbtanulásban gondolkodik gyermeke esetében, míg 22 százaléka külföldivel és belföldivel egyaránt. A továbbtanulási célországok tekintetében a legnépszerűbb az Egyesült Királyság (a külföldi tanulmányokat tervezők 39 százaléka említette), ezt Németország és Ausztria követi (28-28%), negyedik pedig az Egyesült Államok (9%). A családok tisztában vannak azzal, hogy a külföldi tanulmányok magasabb költségekkel járnak: a költségtérítéses szakokra jelentkezők itthon átlagosan 235 ezer, míg külföldön 282 ezer forintos tandíjjal számolnak. A tandíjon felüli költségek becslését illetően nagyobbak a különbségek: míg itthon mindössze havi 67 ezer forintos plusz kiadással számolnak, addig a külföldre készülők 160 ezer forint tandíjon felüli költséget tartanak reálisnak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!