Idén is egy sor népszerű szakon állapítottak meg központi ponthatárt. De mit jelent ez a felvételizőknek?

Az elmúlt évekhez hasonlóan ismét egy sor, jellemzően népszerű osztatlan- és alapképzésen állapítottak meg központi ponthatárt.

Alapesetben 280 pont alatt senki nem vehető fel felsőoktatási alapképzésre, ám egyes szakokon ennél is több pontot kell szerezni. A központi ponthatárok azonban csak az állami ösztöndíjas szakokra vonatkoznak, önköltséges finanszírozással indított szakokra nem vonatkoznak.

Sokan kérdezik ilyenkor, hogy vajon mennyire biztos a felvétel, ha valaki eléri a központi ponthatár mértékét. Nos, sajnos a tapasztalat az, hogy semennyire, ugyanis a legnépszerűbb szakokon az elmúlt években gyakran még magasabb pontszámot kellett elérni.

 

Elméletben csökkenhet is a központi ponthatár, bár ez a legkevésbé jellemző. 2013-ban például volt olyan szak, ahova a központi ponthatár megtartása mellett nem került volna be elég hallgató, ezért levihette az intézmény a ponthatárt. Igaz, akkor még csak 16 szakra vonatkozott ilyesmi.

A legnépszerűbb szak az elmúlt években a gazdálkodási és menedzsment volt. Erre tavaly 448 pontot határoztak meg, idén már csak 440-et. A szintén toplistás turizmus és vendéglátás esetén is csökkent a központi ponthatár, a tavalyi 428 helyett idén csak 420 pontot kell elérni.