A legtöbb diák nyolcadikos korában, 14 évesen kényszerül először arra, hogy döntést hozzon a jövőjéről, kiváltképp arról, hogy felnőttként mivel szeretne foglalkozni. Annak érdekében, hogy ez minél gördülékenyebben menjen, új cikksorozatunkban bemutatjuk nektek, milyen lehetőségekből válogathattok, és kiknek valók bizonyos intézmények. Ebben a cikkünkben a szakgimnáziumokat mutatjuk be nektek.
A szakképzési rendszert az elmúlt években többször is átalakította a kormány. A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint szakgimnáziumoknak hívják azokat az öt évfolyamos középiskolákat, ahol a diákok az érettségi megszerzése mellett általában valamilyen művészeti, pedagógiai vagy közművelődési szakmát is szerezhetnek.
Ezekben a középfokú intézményekben a diákok matematikát, magyart és történelmet ugyanolyan óraszámban tanulnak, mint a négy évfolyamos gimnazisták, azonban számukra csak egy idegen nyelv tanulása kötelező heti négy órában, továbbá külön kémia, fizika, biológia és földrajz helyett 9. osztályban egy komplex természettudományos tantárgyat tanulnak, 10. évfolyamtól kezdve pedig már csak a választott szakmájukhoz legközelebb álló természettudományos tárgyat. Ez azért van így, mert a tanterv igen jelentős részét szakmai órák teszik ki, amiknek mennyisége évfolyamonként eltérő:
- 9. osztályban hetente legalább 11,
- 10. évfolyamon hetente legaláb 12,
- 11-12. évfolyamon pedig hetente legalább 10,
továbbá a szakma biztos elsajátításához szükséges gyakorlati órák.
A 12. évfolyam végén a tanulók a négy fő tárgyból, vagyis matematikából, magyarból, történelemből és idegen nyelvből érettségi vizsgát tesznek, továbbá a szakmai papírjuk megszerzéséhez szakmai tárgyból is sikeres érettségit kell szerezniük.
A technikusi képesítést akkor kapják meg, ha a 12. osztály végén maradnak még egy évet az intézményben.
Milyen szakmákat lehet tanulni?
A szakgimnáziumokban elsajátítható szakmák listáját az Oktatási Hivatal oldalán éritek el. Főként művészeti és pedagógiai képzések lévén a választható szakmák között olyan különleges képzések is vannak, mint az aranyműves, különböző táncos és zenész szakirányok, vagy akár a színészet.
Hogyan lehet bekerülni?
A szakgimnáziumi képzések leginkább azoknak a tanulóknak ajánlottak, akik már nyolcadik osztályban kialakult jövőképpel rendelkeznek és tudják, hogy az érettségi vizsga megszerzése mellett szeretnének szakmai képesítést is szerezni valamilyen művészeti, pedagógiai vagy közművelődési területen.
A felvételi szabályai intézményenként eltérőek lehetnek. A legtöbb szakgimnázium kéri a hozzájuk jelentkező tanulókat a központi írásbeli felvételi vizsga megírására, emellett pedig általában szóbeli beszélgetéseket és képességfelmérő vizsgákat is szerveznek, főként a művészeti képzések esetében.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről |
|
És ha már van érettségim?
Szakgimnáziumba akkor is beiratkozhattok, ha már rendelkeztek érettségi vizsgával, de valami olyan szakmát tanulnátok, amihez a szükséges tudást ezekben az intézményekben sajátíthatjátok el.
"Érettségi végzettséggel rendelkező tanulók részére a szakgimnáziumban az érettségi végzettséghez kötött szakgimnáziumi szakképesítésre felkészítő évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a szakgimnázium a képesítő vizsgára történő felkészítést a tizenharmadiktizennegyedik évfolyamon szervezi meg" - írják az OH pályaorientációs kiadványában.
A négy évfolyamos gimnáziumokról ebben a cikkünkben olvashattok. A nemzetközi iskolákról szóló anyagunkat itt éritek el. Ha technikumba jelentkeznétek, arról ebben a cikkünkben olvashattok, ha pedig hat- vagy nyolcévfolyamos gimnáziumot fontolgattok, ezt a cikket érdemes elolvasnotok. A két tanítási nyelvű középiskolákról ide kattintva tájékozódhattok.
