A válasz az átalakított felsőoktatási felvételiben keresendő.
Néhány nappal ezelőtt derült ki, hogy 2024-től a győri Széchenyi István Egyetem 70 többletpontot ad azoknak a felvételizőknek, akik elvégzik a kormányközeli Mathias Corvinus Collegium Középiskolás Programját. Nem sokkal később a legnagyobb vidéki intézmények is bejelentették, hogy a későbbiekben valamilyen formában jutalmazzák majd a program elvégzését.
Ahogy azt korábban már megírtuk, a Pécsi Tudományegyetem öt karán, Állam- és Jogtudományi Karon, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karon, az Egészségtudományi Karon, a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karon, valamint a Műszaki és Informatikai Karon 10 pontot ér majd a Fidesz "janicsárképzőjeként" emlegetett intézmény programjának elvégzése. A Szegedi Tudományegyetemen ugyanezért 20 pontot adnak majd, a Debreceni Egyetem pedig a megkeresésünkre azt írta;
"A Mathias Corvinus Collegium kurzusaival kapcsolatos hallgatói pontbeszámítás a Debreceni Egyetem esetében legközelebb a 2026/2027-es tanév kontextusában értelmezhető, mivel az intézmény Szenátusát az a kötelezettség terheli, hogy a kérdéses tanév megkezdését megelőzően legalább két évvel meghozott döntése eredménye kerülhet a felvételi tájékoztatóba.
Ezen kötelességének a Szenátus 2024. év folyamán eleget fog tenni, mert a felvételi tájékoztatóban szerepeltetendő adatok az egyetem 13 karán, több mint 300 szak esetében állapítandó meg. Ennek következtében egy rendkívül mélyreható, alapos és szerteágazó alapozó munka szükséges a Szenátus döntése előtt, melynek eredményéről – amennyiben Önök számára még aktuális lesz – szívesen nyújtunk tájékoztatást a törtvény által meghatározott keretek között."
A Miskolci Egyetemtől egyelőre nem kaptunk választ.
A többletpontokra való jogosultságot az MCC azzal indokolta, hogy a programban részt vevő diákok szombatonként „intenzív képzési alkalmakon, klubdélutánokon, valamint e-learning-kurzusokon vesznek részt”, egy félév sikeres teljesítése érdekében pedig „szemeszterenként legalább 30-40 órát töltenek tanulással, az iskolai tevékenységükön felül.”
Frissítés (2023.11.09)
Lapunknak küldött válaszában a Miskolci Egyetem azt írja, a 2024. évi és 2025. évi felvételi eljárásban nem jutalmazzák pontokkal az MCC középiskolás programját.
Paksi érettségi, lego, hitélet
Nem ez az egyetlen furcsa dolog, ami 2024-től többletpontokat ér majd az egyetemi jelentkezésnél.
A Dunaújvárosi Egyetemen például 50 extra pontot kaphatnak azok a diákok, akik Pakson vagy Dunaújvárosban érettségiznek, és a tanulmányaikat a dunaújvárosi felsőoktatási intézményben szeretnék folytatni. Ugyanakkor ennél még többet, a maximálisan kiosztható 100 pontot kapják majd meg azok a jelentkezők, akik a Dunaújvárosi Egyetem Bánki Donát Technikumában szereznek érettségi bizonyítványt, és szintén a Dunaújvárosi Egyetemen tanulnának tovább.
De pontokat érhet az is, ha valaki remekül tud legózni, vagy egyházi iskolába járt.
Az Óbudai és az Edutus Egyetemen 20, 40 vagy akár 80 és 100 pontot is érhet, ha valaki részt vesz a FIRST Lego League Challenge nevű legoverseny megyei- vagy középdöntőjén, vagy esetleg az országos döntőn, ahol még helyezést is ér el. Az egyházi egyetemek pedig bőkezűen jutalmazzák a hitéletet, azon belül is azt, ha valaki egyházi középiskolába járt, részt vett a hittanórákon, esetleg még érettségizett is belőle, vagy ha a tanulmányai mellett templomi szolgálatot látott el, ministrált, vagy önkénteskedett valamilyen egyházi szervezetnél, például a Magyar Református Szeretetszolgálatnál.
Ez pedig még mindig csak néhány példa azok közül, hogy mikre adnak extra pontokat 2024-től a felsőoktatási intézmények.
Hogyan lehetséges?
A 2022-ig érvényben lévő felsőoktatási felvételi rendszere szerint az elmúlt években az intézmények a következő jogcímeken adhattak többletpontokat:
- emelt szintű érettségi vizsga,
- nyelvtudás,
- esélyegyenlőség (hátrányos helyzet, fogyatékosság, gyermekgondozás),
- felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél,
- szakképesítés,
- sporteredmény,
- önkéntes tartalékos katonai szolgálat,
amiknek az "összegét" az állam központilag határozta meg.
2022. júliusában viszont a kormány bejelentette a felsőoktatási felvételi átalakítását, amiről Csák János kultúráért és innovációs miniszter úgy nyilatkozott;
"Egy új, egyszerűbb, rugalmasabb felvételi rendszer alapját fogadta el a kormány, amely alkalmazkodik a diákok és az egyetemek igényeihez".
A változtatás egyik legjelentősebb eleme a minimumponthatárok eltörlése mellett az, hogy az egyetemek központilag meghatározott szabályok helyett egyénileg dönthetnek arról, hogy mikre adnak többletpontokat, és pontosan mennyit. Egységes szabályok helyett tehát 2024-től egyetemenként eltérő, hogy hány pont jár például a nyelvvizsgára, a sporteredményekre, az esélyegyenlőségre, és hogy jutalmazzák-e majd valahogyan többek között az MCC tagságot, vagy nem.
