A Föld népessége, rombusz és függvények - itt a középszintű matekérettségi második feladatlapjának A része Érettségi-felvételi
Kacskovics Mihály Béla

A Föld népessége, rombusz és függvények - itt a középszintű matekérettségi második feladatlapjának A része

Jönnek az összetett, nehezebb példák.

Az első infókat matematika érettségi első részéről itt, a szaktanári véleményt pedig itt találjátok. A második rész A és B feladatairól is írtunk, ezekről a javítótanárunk véleményét ide kattintva és itt olvashatjátok. Feltöltöttük a nem hivatalos megoldásokat is, itt találjátok őket.

A második feladatlap A részében lévő feladatok között van függvényes példa (erre 11 pontot lehet kapni összesen), van köztük egy geometriai példa, amiben egy rombuszt kell elemezniük az érettségizőknek 13 pontért, végül pedig egy százalékszámítós példa is, aminek apropóját a Föld népessége adja.

A matekérettségi második felére az érettségizőknek 135 percük van, itt összesen hat példa van - három az A részben, három a B-ben. Az A-részt kötelező megoldania minden vizsgázónak, a B-rész három példája közül pedig kettőt kell kiválasztaniuk és megoldaniuk. Azt az egyet viszont, amit kihagynak, egyértelműen jelölniük kell, különben a javító tanár automatikusan az utolsót fogja figyelmen kívül hagyni a pontozásnál.

 

A középszintű matekérettségi első részében a diákoknak gráfokkal, halmazokkal, százalékszámítással, valószínűségszámítással, függvényekkel, koordinátageometriával, mértani sorozattal, kétismeretlenes egyenlettel, logikai példával, valamint a gömb sugarával kellett megküzdeniük, arra 45 percük volt.

 

Folyamatosan frissülő közvetítésünket a matekérettségiről ide kattintva tudjátok követni:

 

Szabadszedéses menza: így működik az átállás az iskolákban Közoktatás Gál Luca

Szabadszedéses menza: így működik az átállás az iskolákban

Egyre több iskola vezeti be a szabadszedéses menzát, amelynek köszönhetően a diákok maguk dönthetik el, mit és mennyit szeretnének enni. Ez nemcsak az étkezési élményt javítja, hanem a kidobott étel mennyiségét is jelentősen csökkenti. Sok helyen azt tapasztalják, hogy a rendszer bevezetése után többen fizetnek be az iskolai étkezésre, köztük olyanok is, akik korábban nem éltek ezzel a lehetőséggel.