Mentális felkészülés az érettségire: pszichológus tanácsai az előttetek álló megmérettetéshez Érettségi-felvételi
Székács Linda

Mentális felkészülés az érettségire: pszichológus tanácsai az előttetek álló megmérettetéshez

A diákévek egyik legmegterhelőbb időszaka, amikor le kell zárni azokat és számot adni az addig megszerzett tudásról. Ha másért nem is, azért biztosan, mert 18 éves kor alatt a diákok többsége nem tapasztal ehhez hasonló, napokon át tartó vizsgahelyzetet, így tehát az ezzel járó stressz is - reméljük - ismeretlen számukra. Balogh Blanka pszichológus, PhD hallgató és a BME GTK oktatója segítségével utánajártunk, hogyan enyhíthető a vizsgastressz, és mit érdemes tennetek annak érdekében, hogy lelkileg is átvészeljétek az előttetek álló napokat.

Ha a stresszre gondolunk, érthető okokból a legtöbbünknek valamilyen negatív élmény jut eszébe, pedig Balogh Blanka óraadó pszichológus szerint nagyon fontos tisztázni, hogy a stressz akár pozitív is lehet, melynek hatására aktívabbak vagyunk és jobban teljesítünk. Ennek ellenére az érettségiző diákok többsége inkább negatív érzésekkel, idegességgel tekinthet az előttük álló megpróbáltatásra, hiszen éveken át azt hallgatták, mennyire fontos mérföldköve az érettségi az életüknek. Az érettségi, a fontos vizsgák és életesemények miatti izgulás pedig akár fizikailag is negatív reakciót válthat ki belőlük.

Valószínűleg senkinek sem idegen jelenség a heves szívdobogás, a magas pulzusszám, a gyomorgörcs, vagy éppenséggel az alvási- és emésztőrendszeri problémák, amik mind a feszültségnek, szorongásnak lehetnek a tünetei.

Ilyenkor a szervezet arra törekszik, hogy a stresszort - tehát azt az eseményt, ingert, ami kiváltja a stresszt – megszüntesse, és vissza tudja állítani az egyensúlyi állapotot. Ezek a fiziológiai reakciók is arra szolgálnak, hogy a testünk minél hamarabb megküzdjön a stresszorral. A magasbb pulzusszám is azért van, hogy minél több oxigén jusson az agyba, serkentve a gondolkodást és reakciókészséget

- magyarázza a szakember.

Mit tehetünk ellene?

Bár a szorongás valószínűleg csak a vizsgák után csökken majd jelentősen, a szakember szerint vannak olyan praktikák, amik segíthetnek ennek enyhítésében. A cél minden esetben az, hogy visszanyerjétek a kontrollt és azt az érzetet, hogy akármi is történik, a magatok urai vagytok. A legjobb eszköz ehhez a testetek, hiszen az mindig veletek van, mindig rendelkezésetekre áll. Ehhez azok a gyakorlatok a legalkalmasabbak, amik koncentrációt igényelnek.

"Az egyik kedvencem egy légzésgyakorlat, aminek az a lényege, hogy 5 másodpercen keresztül beszívjuk a levegőt, 5 másodpercig megtartjuk, majd 5 másodpercig kifújjuk. Ha ezt sikerül tartanunk, azzal visszakerül hozzánk a kontroll és nyerünk pár pillanatot, hiszen arra figyelünk, hogy jól vegyük a levegőt, így a szervezetünknek van egy kis ideje rendeződni, megnyugodni" - tanácsolja Blanka.

Jó taktika lehet az is, ha légzés helyett az izmaink összeszorítására fókuszálunk. A szakember szerint ilyenkor érdemes felvenni egy kényelmes, természetes, ülő pozíciót; a talpatokat a padlóra, a kezeteket a combotokra helyezni, a vállatokat leengedni, majd lentről flefelé indulva összehúzni az izmaitokat, de jó megoldás lehet az is, ha stresszlabdát szorongattok, vagy ha ilyen nincs a közelben, az íróeszközötökre, tollatokra szorítotok rá, majd engeditek el, ezek ugyanis olyan gyakorlatok, amiket bármikor, bárhol alkalmazhattok, így amiatt sem kell aggódnotok, hogy mit gondolnak mások.

Nem ezen múlik minden

Balogh Blanka szerint a szülők és a diákok is hajlamosak azt gondolni, hogy az érettségi egy olyan vizsga, aminek muszáj már elsőre tökéletesen sikerülnie, mert ha nem így történik, az az egész életetekre negatív hatással lehet. Épp ezért nagyon fontos mindenkiben tudatosítani, hogy bár ez valóban egy komoly megmérettetés, szó sincs arról, hogy megváltoztathatatlan, ami végleges következményeket vonna maga után, hiszen lehet újraérettségizni, javító vizsgát tenni, és az egyetemek között is van átmenet, lehetséges az átjelentkezés, ha megfeleltek a feltételeknek.

"A 18 évesektől nem elvárható az, hogy azonnal tökéletesen helyt tudjanak állni egy ilyen helyzetben, hiszen ez életük első igazán komoly megmérettetése" - vélekedik a pszichológus, hozzátéve; semmi baj sincs tehát azzal, ha valakinek nem sikerül egy-egy vizsga rögtön elsőre tökéletesen.

Nagyon fontos megérteni, hogy akármi is történik, az nem borítja fel véglegesen az életünket

- hívja fel a figyelmet.

Gyakorlás a vizsgák után? Biztosan?

A szakember szerint a sikeres vizsgák egyik legfontosabb feltétele, hogy a hosszú tesztek után a diákok kipihenjék magukat. Természetesen - mondja - ha valakit az nyugtat meg, hogy a vizsga előtti délután még utoljára átlapozza a jegyzeteit és az atlaszt, megold 1-2 feladatot, az rendben van, ennél sokkal fontosabb azonban, hogy elengedjétek magatokat. Egy délután alatt nem lehet megmenteni a világot, vagy megtanulni több év anyagát, ráadásul a délelőtti tesztek megoldása és az órákig tartó koncentráció rendkívül kimerítő, így az sokkal hasznosabb, ha a vizsgák utáni délutánokat pihenéssel és kikapcsolódással töltitek.

Nézzetek egy filmet, egy részt a kedvenc sorozatotokból, találkozzatok valakivel, aki fontos nektek, tegyetek egy sétát, egyetek egy fagyit és feküdjetek le időben. Ez a kulcsa annak, hogy mentálisan és fizikailag is kipihenjétek magatokat, és frissen tudjatok nekivágni a következő nap történéseinek.