Hátrányos helyzet, fogyatékosság, gyereknevelés – ennyi pluszpont jár értük a felvételin Érettségi-felvételi
Tarnay Kristóf Ábel

Hátrányos helyzet, fogyatékosság, gyereknevelés – ennyi pluszpont jár értük a felvételin

Milyen igazolást kell ehhez beadni és hány pontot jelentenek ezek a kategóriák a felsőoktatási felvételin? Összeszedtük.

Ahogyan azt számos cikkben bemutattuk, rengeteg tényező jelenthet többletpontokat a felsőoktatási felvételin a versenyeredményektől a munkatapasztalatokig. Vannak azonban olyan külső körülmények is, amelyek miatt hátrányból indulhatnak bizonyos felvételizők, ezért a pontszámítás igyekszik ezeket kompenzálni.

Ilyen, esélyegyenlőségi szempontok alapján az alapszakokon, osztatlan képzésekben, illetve felsőoktatási szakképzésben összesen 40 pluszponthoz lehet jutni a felvételin.

Mesterképzések esetén erről az intézmény már saját hatáskörben dönthet, itt már csak 1-10 közötti pontot adhatnak pluszban.

Mindezt alapvetően három csoportba tartozó felvételizők kaphatják meg:

  • a hátrányos helyzetűek,
  • a fogyatékossággal élők
  • és azok, akik gyereket nevelnek.

A pluszpont a 2023-as felvételin azokra vonatkozik, akikre megáll a Felvételi tájékoztató megjelenésétől (a 2023-as tavaly december 22-én jelent meg) 2023. július 12-ig tartó időszakban a feltételek valamelyike, amit igazolnia is kell hazai hatósági dokumentumokkal.

Ezeket a papírokat a dokumentumpótlási határidőig van lehetőség beadni.

Illetve ez alól kivétel, ha a művészet és a művészetközvetítés képzési területhez tartozó szakra, az edző, az óvodapedagógus, illetve a szakoktató alapszakra, osztatlan gyógytestnevelő tanár, testnevelőtanár szakra, valamint művészeti tanárképzésre jelentkezel. Ezeken a helyeken ugyanis egy gyakorlati vizsga alapján számolják ki a pontjaidat.

Hátrányos helyzetűek

Itt csak azok kaphatnak pluszpontot, akik a 25-öt még nem töltötték be a felvételi jelentkezés határidejéig. Hogy ezen belül ki tartozik ebbe a kategóriába, arról ennek a törvénynek a 67/A paragrafusa rendelkezik. A hátrányos helyzetet az önkormányzati jegyző állapítja meg.

Konkrétan a következők alapján. Egyrészt, ha az önkormányzati döntés szerint jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre. Másrészt, ha

  • vagy alacsony a szülei végzettsége,
  • vagy alacsony a foglalkoztatottságuk,
  • vagy a lakókörnyezete, lakáskörülményei elégtelenek.

Szintén a jegyző állapíthatja meg azt is, hogy ha valakinél a körülményekből kettő vagy három is fennáll, illetve a felvételiző nevelésbe vett vagy az azt követő utógondozói ellátásban részesül és nappali tagozatos tanulói vagy hallgató, vagy pedig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, akkor ő már halmozottan hátrányos helyzetűnek számít.

Ezeket kizárólag magyarországi település jegyzője vagy a gyámhatóság által kiállított dokumentumokkal lehet igazolni, amely mellé a tanulói vagy hallgatói jogviszony igazolását is be kell adni. Fontos, hogy csak a gyermekvédelmi kedvezmény alapján még nem jár a pluszpont, illetve más dokumentumokat (pl. válási papírokat) nem fogadnak el, erről részletesebben itt olvashatsz.

Fogyatékossággal élők

Ebbe a kategóriába tartoznak

  • a mozgásszervi fogyatékos emberek,
  • a látási vagy hallási fogyatékos felvételizők,
  • a beszédfogyatékosak (ilyen a diszfázia, diszlália, diszfónia, dadogás, hadarás, afázia, orrhangzós beszéd, dizartria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, centrális pöszeség, megkésett beszédfejlődés stb.),
  • az autizmus spektrum zavarral vagy
  • egyéb pszichés fejlődési zavarral (mint súlyos tanulási-, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, diszortográfia, hiperaktivitás-, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő jelentkezők.

Viszont tartós vagy krónikus betegségre, mint például cukorbetegség vagy epilepszia – bár egy részük adókedezményt például ér – nem adnak pluszpontot. Ahogyan a sajátos nevelési igénnyel ellentétben a tanulási, magatartási nehézségek miatt sem, azok ugyanis nem számítanak fogyatékosságnak. (A köznevelési törvény megkülönbözteti ezt a két fogalmat.)

Ezeket az érintett időszakra (is) vonatkozó részletes, hazai szakértői véleménnyel lehet igazolni. Az e-felvételin a fogyatékosság megnevezését, illetve a BNO (a betegségek nemzetközi osztályozása) kódját kell feltüntetni, ahogyan az a szakvéleményben is szerepel. Külföldi papírt nem fogadnak el, aki külföldön lakik, az az az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálathoz fordulhat szakvéleményért. A dokumentumokról részletesebben itt olvashatsz.

Kivétel!

Fontos információ még itt, hogy vannak olyan szakok, ahol egy-egy fogyatékosság kizáró ok, így, aki azzal él együtt, azt nem vehetik fel. A tanító, az óvodapedagógus és a mozgássérültek fejlesztésével foglalkozó konduktor szakokon ilyen a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, a súlyos mentális, pszichés zavarok és az egyéb részképesség zavar is.

Gyermeket nevelők

Olyanok is vannak, akik nem a körülményei vagy a fogyatékossága miatt, hanem azért kaphatnak pluszpontot, mert gyermeket nevelnek. Közülük is azok, akik

  • csecsemőgondozási díjban (CSED) vagy
  • örökbefogadói díjban (ÖD), vagy
  • gyermekgondozást segítő ellátásban (GYES), vagy
  • gyermeknevelési támogatásban (GYET), vagy
  • gyermekgondozási díjban (GYED), vagy
  • gyermekek otthongondozása díjában (GYOD), gyermekük otthoni ápolása miatt ápolási díjban részesülnek, vagy
  • úgy vannak fizetés nélküli szabadságon, hogy vagy kapnak valamilyen ellátást (CSED, ÖD, GYES, GYET, vagy GYED) vagy pedig a tizenkét évesnél kisebb beteg gyermeküket ápolják, vagy
  • rendvédelmi szerv tagjaként távolléti díjat kapnak, illetve hivatásos és szerződéses katonaként szülési vagy illetmény nélküli szabadságon vannak.

Itt is csak a magyar hatóságok papírjait fogadják el és csak azokra, akikre július 12-éig mindez egyértelműen igaz. A tájékoztató kiemeli, hogy az nem elég, ha várható, hogy az lesz. Itt is el tudjátok olvasni részletesen a beadandó papírok jellemzőit.

 

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.