„A matematika egyike azoknak a tárgyaknak, amelyeket félve nézünk, és inkább a túlélésre hajtunk” Érettségi-felvételi
Eduline

„A matematika egyike azoknak a tárgyaknak, amelyeket félve nézünk, és inkább a túlélésre hajtunk”

Miért a matek a „mumustárgy” a középiskolában és az egyetemen? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a 2022-es matekérettségi napján a Corvinus kutatójával.

Már elérhető a tegnapi matekérettségi hivatalos megoldókulcsa, a középszintű válaszokat itt, az emelt szintű javítókulcsot pedig ide kattintva nézhetitek meg.

Miért nem szeretik az emberek a matekot? Mi benne a nehéz? Mindegyik főiskolán/egyetemen nehéz a matek? Itt a vizsgaidőszak, és alig tudok valamit, érdemes lenne elmennem matektanárhoz?

Egymást érik az ezekhez hasonló posztok az egyik legnépszerűbb kérdés-válasz oldalon. A matek sokak számára valóban mumustárgy – ám míg a diákok egy része az érettségi után nyugodt szívvel elteheti a négyjegyű függvénytáblázatot, addig sokan egyetemistaként is tanulnak matekot, az ugyanis természettudományi, gazdasági, műszaki, agrár-, informatikai, sőt egy-két társadalomtudományi szakon is kötelező tárgy.

Az egyetemi matematikaoktatás ráadásul hatalmas ugrás a középiskolaihoz képest. „Az érettségi – amelyet a legtöbben középszinten teljesítenek csak – sokszor kevésnek bizonyul ahhoz, hogy az egyetemi lendületet a hallgatók fel tudják venni” – mondja Farkas-Kis Máté, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója, egyetemi tanársegéd, PhD-hallgató.

Hogy miért? Ennek több oka lehet. „A matematika az egyike azon tárgyainknak, amelyet félve nézünk, és inkább a túlélésre hajtunk. A hazai és nemzetközi vizsgálatok rávilágítottak arra, hogy maga a tantárgy megítélése, a matematikai énkép erősen negatív kategóriába esik, és ha a matematikaórán a diákot sikertelenség éri, azonnal megjelenhet a teljesítményszorongás, amely blokkolja agyunk munkamemóriáját. A munkamemóriának pedig kiemelt szerepe van az aritmetikai képességekben. Vagyis a matematikával kapcsolatban létezik egy szorongás, amely eleve kihat a teljesítményre” – magyarázza.

Az egyetemi tanársegéd szerint a másik ok, hogy a matematika nyelvezetét és felépülését kevéssé sajátítják el a diákok a középiskolában. „Sokkal inkább a feladatok megoldására koncentrálnak, és képleteket, alkalmazható formulákat tanulnak. Viszont az egyetemi szinten a tankönyvek valójában szakmai irodalmak, a megértésükhöz ismerni kell a matematika nyelvezetét és felépítését. A matematika szeretete és a megértésének ilyen szintje azonban nem mindenkinek adatik meg” – mondja.

Ez vezet oda – amelyet a Corvinus oktatójának éppen zajló kutatásai vizsgálnak –, hogy az elsőéveseket két csoportra lehet osztani. Akik „erősek” matekból és könnyedén, vagy inkább komolyabb megerőltetés nélkül veszik az akadályokat, valamint azok, akiknek a matek kell (hiszen a gazdaságtudomány matek nélkül nem létezik), de meg kell küzdeniük azért, hogy tudjanak haladni.

Hogyan hatott a matektudásunkra a Covid?

Farkas-Kis Máté szerint a matematikaoktatásra is kettős hatással volt a koronavírus-járvány. Azt mondja, nagyon jó megoldások jelentek meg, amelyek próbálták támogatni az otthoni tanulást – azt, amit az iskolában nehéz megmutatni, a képernyőn színekkel, animációkkal szemléletessé lehet tenni, ez pedig megkönnyíti a megértést.

Másfelől a matekkal amúgy is hadilábon állók még távolabb kerülhettek a különböző témák megértésétől, ha a tanáraik az online oktatás ideje alatt nem használták ki a digitális eszközök lehetőségeit, hanem ugyanazt csinálták, amit a tanteremben – csak éppen egy kamera előtt.  „Ezek a diákok komoly hiányosságokkal fognak nekikezdeni az érettséginek” – teszi hozzá a Corvinus kutatója.

Az egyetemen is a matek a mumus?

„A kérdés ravasz, mert szerintem a matematika valahol mindenképp egy mumustárgy sokaknak. A matematikatanulás egyik legfőbb érdekessége, hogy ez az a tantárgy, amelyet a leghosszabb ideig tanulunk. Mind a 12 év alatt jelen van mindennapi életünkben – ha az alap- és középfokú oktatást vesszük –, és akik ezt a pályát választják, azoknak tovább is, sőt. Éppen ezért meghatározó, hogy a matematikatanulás milyen eredményekkel jár, milyen kompetenciákat és tudást ad a diákoknak” – válaszolja Farkas-Kis Máté.

Mi lenne a matekoktatás célja? A PISA-kutatások definíciója szerint „az alkalmazott matematikai műveltség azt jelenti, hogy az egyén felismeri és érti a matematika szerepét a valós világban, jól megalapozott döntéseket hoz, és a matematikatudása hozzásegíti ahhoz, hogy saját életének valós problémáit helyesen oldja meg, és a társadalom konstruktív, érdeklődő, megfontolt tagjává váljék.".

„Ugyanakkor ettől az ideális képtől a matematikai tapasztalatok valósága sokkal távolabb áll. Az egyetemen a matematika elengedhetetlen része a gazdasági alapszakoknak, megkerülhetetlen. A kettősség itt is előjön. Vannak a kevesek, akik könnyen veszik, és a többség, aki le akarja tudni. Viszont ahhoz, hogy vezetővé váljanak, nem kihagyható, mert jövőbeli pályafutásuk jó részét számok értelmezésével fogják tölteni” – magyarázza a Corvinus kutatója.

Folyamatosan frissülő tudósításunkat a töriérettségiről itt találjátok:

 

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.