Itt van minden, amit a töriérettségiről közép- és emelt szinten tudni kell Érettségi-felvételi
Bezzeg Hanna

Itt van minden, amit a töriérettségiről közép- és emelt szinten tudni kell

Lassan kezdődik a tavaszi érettségi szezon, ezért összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a töriérettségiről.

Milyen részekből áll a vizsga?

A középszintű feladatsor egyszerű, rövid választ igénylő kérdésekkel indul, majd esszéfeladatokat kaptok. A rövid választ igénylő feladatokból összesen 12-t kell megoldani, ezek valamilyen forrás (szöveg, kép, diagram, stb.) feldolgozását várja el tőletek. Ezután jönnek a szöveges feladatok: mindig két rövid, egyetemes történelemre vonatkozó feladat (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) és két hosszú, magyar történelemre vonatkozó feladat (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) lesz előttetek. A négy feladatból kettőt kell választanotok, egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül, egyet a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül.

Emelt szinten is egy feladatlapot kaptok, amely két részből áll: aegyszerű, rövid választ igénylő kérdésekkel, majd szöveges feladatokkal kell megbirkózni. Utóbbiból háromféle típust tartalmaz a feladatlap: két rövid feladatot, amelyet kb. 110-130 szavas (kb. 14-18 soros) szövegben kell megoldani, két hosszú feladatot, amelyet kb. 240-290 szóban (kb. 30-36 soros) kell megoldani, illetve két komplex feladatot, amelyet kb. 290-340 szóban (kb. 36-42 soros) kell kifejteni. Mindhárom típusból egyet kell választanotok, de van egy fontos szabály: ha a választott rövid esszétek egy 1849 előtti korszakokról szól, akkor a hosszú esszének az 1849 utáni korszakokról kell szólnia (és fordítva is igaz, ez, vagyis ha a rövid esszében 1849 előtti időszakról írtok, a hosszú esszében 1849 utániról kell).

Mennyi időtök lesz?

Középszinten 180 perc alatt kell végeznetek a feladatokkal, emelt szinten 240 percetek lesz.

Hogyan pontoznak?

A középszintű és az emelt szintű írásbelin is 100 pontot lehet szerezni: 50 pontot kaphattok az egyszerű, rövid választ igénylő feladatokra, és 50 pontot az esszéfeladatokkal. Utóbbinál a következő értékelési kritériumokat veszik figyelembe: feladatmegértés, tájékozódás térben és időben, kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása, ismeretszerzés, források használata, eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikus és problémaközpontú gondolkodás. De ha a feladatmegértésre 0 pontot kaptok, akkor az egész esszé összpontszáma is 0 lesz.

Mire számíthattok a szóbelin?

Szóbelin középszinten 15, emelt szinten 20 percetek lesz. Összesen 20-22 tételből kell felkészülni. A szóbelin maximum 50 pontot érhettek el: a feladat megértése (4 pont), tájékozódás térben és időben (6 pont), kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása (10 pont), ismeretszerzés, források használata (12 pont), eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás (18 pont).

Milyen segédeszközöket használhattok?

A középszintű írásbelin történelmi atlaszt használhattok valamennyi feladathoz, emelt szinten pedig csak a második részhez – az atlaszt nektek kell bevinni. Ráadásul nem mindegy, milyen kiadványt visztek magatokkal, ha biztosra akartok menni, nézzétek meg korábbi összefoglalónkat. Az írásbelin helyesírási szótár is lesz a teremben. A szóbelin is használhattok atlaszt, azt már az iskola biztosítja.

 

Nem feltétlen gyakornok kategóriában kezdenek az óvodai nevelők Közoktatás Kurucz Tünde

Nem feltétlen gyakornok kategóriában kezdenek az óvodai nevelők

Középfokú, technikusi képzettséggel, Pedagógus I. kategóriában, bruttó 654 ezres óvodapedagógusként is kezdhetnek az óvodai nevelők – derült ki az Oktatási Hivatal szerkesztőségünk részére küldött válaszából. Ehhez képest a frissen végzett diplomás óvodapedagógusok gyakornokként állhatnak munkába, ha nem volt korábban legalább 6 éves munkaviszonyuk.