Megállíthatatlannak tűnik az óvodapedagógus szakra jelentkezők számának csökkenése. Idén hatszázzal kevesebben felvételiztek erre a képzésre, mint tavaly, és körülbelül feleannyian, mint öt éve. Nem meglepő, hogy a tanév kellős közepén több mint 450 óvónői állást hirdetnek, hiszen a bérek – finoman szólva – nem csábítanak tömegeket erre a pályára. Az óvodapedagógusok amúgy is alacsony fizetése ugyanis csak a tizenötödik "ledolgozott" évben emelkedik először – bruttó 6 ezer forinttal.

Idén 2234-en jelentkeztek óvodapedagógus alapszakra, 600-zal kevesebben, mint tavaly - derül ki a friss felvételi statisztikákból. Az elmúlt években folyamatosan csökkent az óvodapedagógusnak készülők száma: idén már csak feleannyi jelentkező van, mint például öt éve, sőt utoljára 2008-ban volt ennél alacsonyabb a felvételizők száma. Ebben az alacsony kezdő fizetések mellett alighanem a felvételi szabályok 2020-as szigorítása is komoly szerepet játszik.

Bár azt az majd csak július végén derül ki, hogy a 2 00 jelentkező közül hányan kerülnek majd be az egyetemek és főiskolák képzésére, de az elmúlt öt év arányai alapján idén negatív rekord születhet.

Minden negyedik egyetemista lemorzsolódik

Ráadásul az elsőévesek közül sem mindenki jut el a diplomaszerzésig. Friss statisztikák szerint

minden negyedik, de inkább minden harmadik óvodapedagógus szakos lemorzsolódik.

Az Oktatási Hivatal tanulmánya szerint igaz, hogy a pedagógusképzések közül az óvodapedagógus és andragógia képzésen a legkisebb a lemorzsolódási arány, ám még így is jelentős azoknak az aránya, akik nem végzik el a szakot.

A képzésen 20–23 százalékos a lemorzsolódási arány, emellett a hallgatók 10-12 százaléka kilép a képzésből, vagyis nagyjából az egyetemisták harmada nem jut el a diplomáig.

Tovább rontja a helyzetet, hogy sokan a diploma megszerzése után pár évvel otthagyják a pályát. Annyira alacsonyak a bérek, hogy ritka, hogy valaki öt évnél tovább is óvodában dolgozzon - mondta korábban Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.

459 álláshirdetés - a tanév közepén

Nem véletlen, hogy a tanév kellős közepén 459 álláshirdetést dob ki a közigállás.gov.hu oldal az „óvodapedagógus” szóra keresve. Nemcsak kistelepülési óvodákba keresnek óvónőket, hanem sok budapestibe is. Van olyan óvoda, ahová egyszerre négy-öt pedagógust is felvennének - ha lenne jelentkező -, máshol béren kívüli juttatással, esetleg szolgálati lakással próbálják meggyőzni a potenciális jelentkezőket.

Bár az oktatási kormányzat következetesen visszautasítja, hogy pedagógushiánnyal küzdenének az iskolák és az óvodák (egészen pontosan azt közölték, hogy „a gyerekek számához viszonyítva nem állunk rosszul a pedagógusok átlagos számával”), valószínűleg nem véletlenül módosítottak 2020 végén az óvodák működésének szabályain.

Azóta csak 8 és 12 óra között "kell" diplomás óvodapedagógusnak foglalkoznia a gyerekekkel, reggel és délután az oktatást-nevelést segítő alkalmazottak is lehetnek a csoportokban. Ezzel elkerülhetetlenül sérül az óvodai nevelés minősége - összegezte jelentésében a Szülői Hang. A civil szervezet szerint a kormányzat tulajdonképpen rendeletben törvényesítette az óvodapedagógusok tömeges pályaelhagyása miatt kialakult kényszerű állapotot.

Óvodákat zárhatnak be Szegeden

Április közepén derült ki, hogy három szegedi óvodát tervez áprilisban bezárni az önkormányzat a "drasztikus gyermeklétszám-csökkenés” miatt. Nem csak a gyerekek száma csökkent.

Jelenleg huszonnyolc csoportban egy óvónő dolgozik kettő helyett

- mondta a Szeged.hu-nak Bartáné Tóth Mária, az Óvodák Igazgatóságának vezetője, aki szerint a szakemberhiány a jelenleginél súlyosabb lesz, mert a „nők negyvennel" sokan mennek nyugdíjba. „Dajkák és óvónők élnek azzal a lehetőséggel, hogy amint megvan a negyven év szolgálati jogviszonyuk, többen a nevelési év végét ki sem várva nyugdíjba vonulnak” – tette hozzá. A szakember az óvodapedagógusok megalázó fizetését tartja az egyik legnagyobb problémának.

Az óvodapedagógusok (és a tanítók) bére ugyanis még alacsonyabb, mint az általános vagy a középiskolai tanároké - az alapszakos/főiskolai végzettségük alapján ugyanis más fizetési kategóriába tartoznak, mint az egyetemet/mesterszakot végzett tanárok.

Az első tizennégy "ledolgozott" évben gyakorlatilag nem emelkedik a bérük (csak akkor, ha vállalják a portfólióírást és a minősítést, és átlépnek a "pedagógus II" kategóriába), csak a tizenötödik évtől számíthatnak fizetésemelésre - pótlékkal együtt bruttó 6 ezer forintra.

Az első tizennégy évben az alapbérük bruttó 260 ezer forint, ehhez jön hozzá az 52 ezer forintos ágazati szakmai pótlék, vagyis összesen 312 ezer forintot keresnek. Ennek a nettója családi és egyéb adókedvezmény nélkül 207 480 forint.