Idén is több ezren használták ki a "kiskaput" a felvételin, egyre népszerűbbek a kétéves képzések Érettségi-felvételi
Csik Veronika

Idén is több ezren használták ki a "kiskaput" a felvételin, egyre népszerűbbek a kétéves képzések

Kicsivel ugyan, de emelkedett a felsőoktatási szakképzésre jelentkezők száma az idei egyetemi felvételin. Azok, akik bevállalják a kétéves képzést, nem csak könnyebben juthatnak be a felsőoktatásba, de később az alapszakos felvételin is könnyítést kapnak.

A tavalyi 11 004-ről idén 11 351-re emelkedett a felsőoktatási szakképzésre (FOSZK) jelentkezők száma. A lassú, de folyamatos emelkedés egyik oka szinte biztos, hogy a felvételi követelmények szigorítása: 2020 óta legalább egy emelt szintű érettségit kell tenniük azoknak, akik alap- vagy osztatlan szakra szeretnének bekerülni. A felsőoktatási szakképzésen viszont nincs ilyen feltétel, sőt később könnyebben lehet bejutni alap- és osztatlan képzésre is. Nem véletlen, hogy míg 2020-ban alig 10 ezres jelentkezői létszámot könyvelhettek el ezek a képzések, idén már jóval 11 ezer felett van a felvételizők száma.

A felsőoktatási szakképzés érdekes hibrid: a kétéves, "szakmaközpontú" képzéseket az egyetemek és főiskolák indítják, de elvégésükért nem jár diploma, csak felsőfokú szakképzettség. Felsőoktatási szakképzések nem minden tanulmányi területen vannak, bölcsész-, jogi, természettudományos vagy társadalomtudományi karokon hiába keresünk ilyet, és a nagyobb tudományegyetemekre sem jellemző, hogy hirdetnek ilyen képzéseket.

A lényeg a pontozás

A felsőoktatási szakképzésre gyakorlatilag ugyanazok a felvételi és jelentkezési határidők, eljárási szabályok vonatkoznak, mint az alapképzésekre. A pontszámítási szabályok viszont több helyen is komolyan eltérnek az alap- vagy osztatlan képzésekétől.

Komoly könnyítést kapnak azok, akik ilyen képzésre jelentkeznek: a minimumponthatár nem 280, hanem 240 pont, ráadásul az összpontszámot háromféleképpen is ki lehet számolni, amelyek közül mindig a legelőnyösebbet választják. Ezekhez a szakokhoz emelt szintű érettségi sem kell - és ez fontos tényező azoknak, akik a 2020 óta érvényes felvételi követelmény miatt aggódnak.

Ráadásul 2021-ben tovább puhított az egyetemi-főiskolai felvételi szabályain a kormány: a diplomások mellett idén már a felsőoktatási szakképzést végzettek is „felmentést” kaptak a kötelező emelt szintű érettségi alól.

Tehát azoknak, akik elvégeztek egy kétéves FOSZK-os képzést, és továbbtanulnának alap- és osztatlan képzésen, nem kell emelt szintű érettségit tenniük, a pontszámukat a felsőoktatási szakképzési oklevelük minősítése alapján is meghatározhatják.

Tehát az érettségi eredmények, középiskolai jegyek sem számítanak (igaz, ez utóbbiról külön kell döntenie a felsőoktatási intézményeknek, ám számos népszerű modellváltó és magánegyetem rábólintott).  Igaz, az oklevél beszámítása csak szakirányú továbbtanulásnál opció.

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.