Idén is több ezren használták ki a "kiskaput" a felvételin, egyre népszerűbbek a kétéves képzések Érettségi-felvételi
Csik Veronika

Idén is több ezren használták ki a "kiskaput" a felvételin, egyre népszerűbbek a kétéves képzések

Kicsivel ugyan, de emelkedett a felsőoktatási szakképzésre jelentkezők száma az idei egyetemi felvételin. Azok, akik bevállalják a kétéves képzést, nem csak könnyebben juthatnak be a felsőoktatásba, de később az alapszakos felvételin is könnyítést kapnak.

A tavalyi 11 004-ről idén 11 351-re emelkedett a felsőoktatási szakképzésre (FOSZK) jelentkezők száma. A lassú, de folyamatos emelkedés egyik oka szinte biztos, hogy a felvételi követelmények szigorítása: 2020 óta legalább egy emelt szintű érettségit kell tenniük azoknak, akik alap- vagy osztatlan szakra szeretnének bekerülni. A felsőoktatási szakképzésen viszont nincs ilyen feltétel, sőt később könnyebben lehet bejutni alap- és osztatlan képzésre is. Nem véletlen, hogy míg 2020-ban alig 10 ezres jelentkezői létszámot könyvelhettek el ezek a képzések, idén már jóval 11 ezer felett van a felvételizők száma.

A felsőoktatási szakképzés érdekes hibrid: a kétéves, "szakmaközpontú" képzéseket az egyetemek és főiskolák indítják, de elvégésükért nem jár diploma, csak felsőfokú szakképzettség. Felsőoktatási szakképzések nem minden tanulmányi területen vannak, bölcsész-, jogi, természettudományos vagy társadalomtudományi karokon hiába keresünk ilyet, és a nagyobb tudományegyetemekre sem jellemző, hogy hirdetnek ilyen képzéseket.

A lényeg a pontozás

A felsőoktatási szakképzésre gyakorlatilag ugyanazok a felvételi és jelentkezési határidők, eljárási szabályok vonatkoznak, mint az alapképzésekre. A pontszámítási szabályok viszont több helyen is komolyan eltérnek az alap- vagy osztatlan képzésekétől.

Komoly könnyítést kapnak azok, akik ilyen képzésre jelentkeznek: a minimumponthatár nem 280, hanem 240 pont, ráadásul az összpontszámot háromféleképpen is ki lehet számolni, amelyek közül mindig a legelőnyösebbet választják. Ezekhez a szakokhoz emelt szintű érettségi sem kell - és ez fontos tényező azoknak, akik a 2020 óta érvényes felvételi követelmény miatt aggódnak.

Ráadásul 2021-ben tovább puhított az egyetemi-főiskolai felvételi szabályain a kormány: a diplomások mellett idén már a felsőoktatási szakképzést végzettek is „felmentést” kaptak a kötelező emelt szintű érettségi alól.

Tehát azoknak, akik elvégeztek egy kétéves FOSZK-os képzést, és továbbtanulnának alap- és osztatlan képzésen, nem kell emelt szintű érettségit tenniük, a pontszámukat a felsőoktatási szakképzési oklevelük minősítése alapján is meghatározhatják.

Tehát az érettségi eredmények, középiskolai jegyek sem számítanak (igaz, ez utóbbiról külön kell döntenie a felsőoktatási intézményeknek, ám számos népszerű modellváltó és magánegyetem rábólintott).  Igaz, az oklevél beszámítása csak szakirányú továbbtanulásnál opció.