101 881-en jelentkeztek a felsőoktatásba, 11,1 százalékkal többen, mint tavaly. Közülük 75 748-an kerültek be valamelyik egyetemre vagy főiskolára, 81 százalékuk államilag finanszírozott, 19 százalékuk pedig önköltséges képzésre – mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára egy pénteki sajtótájékoztatón.

Az összes 2021-es ponthatárt itt nézhetitek meg.

Alapképzésre több mint 47 ezer hallgató jutott be, osztatlan képzésre több mint 7800, mesterképzésre több mint 13 500, felsőoktatási szakképzésre pedig több mint 6700. A legtöbb jelentkezőt idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, a Debreceni Egyetemre és a Budapesti Gazdasági Egyetemre vették fel.

Az államtitkár azt mondta, hogy az agrárium területén 33 százalékkal, a jog és társadalomtudományok területén 19, illetve 18 százalékkal, a műszaki szakokon pedig 14 százalékkal többen kezdik meg tanulmányaikat, mint tavaly szeptemberben. Ezek mellett az orvos- és egészségtudományi területre is több jelentkezőt vettek fel.

A mesterképzések közül a gazdaságtudományok területére vették fel a legtöbb jelentkezőt, 3027-et, a műszaki területen pedig 1577-en tanulhatnak tovább.

Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal (OH) megbízott elnöke más adatokról beszélt: idén 60 470-en érettségiztek, közülük 38 038-an jelentkeztek a felsőoktatásba. Szerinte „bevált az a döntés”, hogy a legtöbb felsőoktatási képzésnél legyen elvárás az emelt érettségi vizsga: 2018-ban 40 ezren tettek emelt érettségit, 2021-ben pedig több mint 50 százalékkal többen. Hozzátette azt is, hogy az emelt szintű vizsgával a diákok magasabb tudással kezdik meg felsőoktatási tanulmányaikat, ami csökkenti a lemorzsolódást.