Pontszámítási szabályok a 2021-es felvételin: tanulmányi és érettségi eredmények Érettségi-felvételi
Eduline

Pontszámítási szabályok a 2021-es felvételin: tanulmányi és érettségi eredmények

Bár a felvételi még nem indult el, a 2021-es felsőoktatási felvételin is maximum 500 pontot szerezhetnek a jelentkezők tanulmányi és érettségi eredményeikkel, nyelvvizsgákkal, tanulmányi és sportversenyeken elért helyezésekkel. Cikksorozatunk első részében a kötelező pontokat vesszük végig az alap- és osztatlan szakokon.

Az alap- vagy osztatlan szakra felvételizők pontjait két módszerrel lehet kiszámítani: vagy a tanulmányi és az érettségi pontszámot kell összeadni, vagy az érettségi pontszámot megduplázni. A két módszer közül automatikusan azt alkalmazzák a felvételin, amelyik a jelentkező számára előnyösebb. 

Alap- és osztatlan szakra csak azok kerülhetnek be, akik az emelt szintű érettségiért és a nyelvvizsgáért kapott többletpontokkal együtt, de a más eredményekért kapott pluszpontok nélkül legalább 280 pontot gyűjtenek. A végleges ponthatár a legtöbb képzésen ennél magasabb lesz, ezt az adott szak kapacitása, a jelentkezők létszáma és teljesítménye alapján állapítják meg, és július második felében hirdetik ki. A felsőoktatási intézmények emellett – bizonyos szakokon – többféle vizsgát, vizsgálatot (például gyakorlati, pályaalkalmassági, egészségügyi) tarthatnak, amelyen a jelentkezők „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítést kaphatnak. Ha egy felvételiző például a pályaalkalmassági vizsgán nem jár sikerrel, akkor sem kerülhet be a kiválasztott szakra, ha a pontszáma egyébként meghaladná a szükségest. A sporttudományi, művészeti és művészetközvetítési terület képzéseire, a művészeti, osztatlan tanárképzésre speciális felvételi szabályok vonatkoznak, ezeket a felvételi tájékoztatóban teszik közzé az egyetemek. 

A 2021-es felvételin általános szabály, hogy alap- vagy osztatlan képzésre csak azok kerülhetnek be, akik legalább egy emelt szintű érettségit tesznek, vagy már szereztek felsőfokú végzettséget tanúsító oklevelet. Az emelt szintű érettségi csak azokon az alap- és osztatlan szakokon nem feltétel, amelyeken a felvételi összpontszámot kizárólag gyakorlati vizsga eredménye alapján állapítják meg. 

Tanulmányi pontok: maximum 200 pont 

A tanulmányi pontszám a középiskolai érdemjegyek, valamint az érettségi átlageredménye alapján kapott pontok összege. A jelentkezők így maximum 100 + 100 pontot szerezhetnek. 

Középiskolai érdemjegyek: maximum 100 pont

Az alap- vagy osztatlan szakra jelentkezőknek először öt tantárgy, a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) és egy természettudományos tárgy utolsó két (tanult) év végi eredményét kell összeadniuk, majd megszorozniuk kettővel. Természettudományos tárgy a biológia, a földrajz (földünk és környezetünk), a kémia, a fizika, a természetismeret és a természettudomány. Ezek közül kell egy (legalább két évig tanult) vagy két (legalább egy évig tanult) tárgyat választani. Magyar nyelvből és irodalomból (illetve nemzetiségi nyelvből és irodalomból) a nyelvtan és az irodalom tárgy osztályzatainak átlagát kerekítés nélkül kell figyelembe venni. 

Az érettségi átlageredménye: maximum 100 pont

Ezután az érettségi bizonyítványban szereplő eredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott tárgy százalékos eredményét kell átlagolni és egész számra kerekíteni. 

Érettségi Pontsuám: maximum 200 pont 

Az érettségi pontok kiszámításához annak a két tantárgynak az érettségi eredményét kell figyelembe venni, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható érettségi vizsgatárgy. Ha egy felvételizőnek több ilyen tárgyból is van érettségije, akkor a két legjobb eredménnyel kell számolni, ám azt a szabályt ebben az esetben is be kell tartani, hogy a jelentkezés feltételeként meghatározott emelt szintű érettségi eredményét mindenképpen pontokra kell váltani. Tantárgyanként maximum 100 pontot lehet gyűjteni, például egy 78 százalékos érettségi 78, egy 81 százalékos 81 pontot ér – függetlenül attól, hogy az adott érettségi vizsga közép- vagy emelt szintű. 

Pontszámítás diplomásoknak

A felsőoktatási szakképzésre, alap- vagy osztatlan szakra jelentkező diplomásokat a felsőoktatási intézmények az oklevél alapján is rangsorolhatják – ebben az esetben eltekintenek a kötelező emelt szintű érettségitől, a felvételizők pontszámát pedig az oklevelük minősítése alapján határozzák meg a 240 (a felsőoktatási szakképzések minimumponthatára) vagy a 280 (az alap- és osztatlan képzések minimumponthatára) és a 400 pont között arányosan. Az így megkapott pontszámhoz adják hozzá a többletpontokat. 

Pontszámítás középfokú szakképzettséggel

A középfokú szakképzettséget tanúsító oklevéllel rendelkező, a szakképzettségük szakirányának megfelelő képzésen továbbtanulók összpontszámát ettől eltérő módszerrel, háromféleképpen lehet kiszámítani: a tanulmányi és az érettségi pontok összeadásával (a jelentkezés feltételéül meghatározott egy érettségi vizsgatárgynak az eredménye legfeljebb 100 érettségi pontot jelenthet, a szakmai vizsga eredménye pedig a kapott százalékkal megegyező pontot), az érettségi pontok duplázásával vagy a szakmai vizsga eredménye alapján. 

Az átalakuló képzési rendszerről mindent elolvashattok a Szakképzés 2021-es kiadványunkban, ahol a szabályok mellet a teljes szakmalistát is megtaláljátok. A lap már elérhető az újságárusoknál, vagy online. A megrendelésért kattintsatok ide.

A harmadik számolási módszernél fontos, hogy ha a szakmai vizsga minősítése legalább közepes, a felvételiző az alapján legfeljebb 400 pontot szerezhet (a szakmai vizsgán kapott százalékos eredmény négyszerese). Ha a szakmai vizsga eredményét nem százalékban adták meg, a következő átváltást kell alkalmazni: a jeles szakmai vizsga 100, a jó 80, a közepes 60, az elégséges 50 pontot ér. Azoknak a szakképzettségeknek és a kapcsolódó szakoknak a listáját, amelyeknél ezeket a pontszámítási módszereket kell alkalmazni, a felvételi tájékoztatóban teszik közzé. Ezek a szabályok vonatkoznak az 1993 után, a 2020. január 1-jét megelőzően közzétett Országos Képzési Jegyzék (OKJ) 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítést szerzett jelentkezőkre is, ha a szakképesítésüknek megfelelő szakirányban tanulnak tovább.

Pontszámítás a felsőoktatási szakképzéseken

A felsőoktatási szakképzésre jelentkezőkre vonatkozó pontszámítási szabályok lazábbak, pontszámukat ugyanis háromféleképpen lehet kiszámítani: a tanulmányi pontok duplázásával, az érettségi pontok duplázásával (hacsak a kiválasztott egyetem vagy főiskola más szabályt nem hoz, a két legjobban sikerült érettségi vizsga eredményét kell figyelembe venni), vagy a tanulmányi és az érettségi pontok összeadásával. A három módszer közül azt kell választani, amely a felvételiző számára a legelőnyösebb, az így megkapott pontszámhoz kell hozzáadni az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az egyéb teljesítményért kapott többletpontokat. Fontos szabály, hogy felsőoktatási szakképzésre csak azok a jelentkezők kerülhetnek be, akik az emelt szintű érettségiért (vagy a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgáért) kapott többletpontokkal együtt, de más többletpontok beszámítása nélkül legalább 240 pontot gyűjtenek. Ez a feltétel nemcsak az állami ösztöndíjas, hanem az önköltséges felsőoktatási szakképzésekre is vonatkozik.

Pontszámítás a mesterszakokon

A mesterszakos felvételi követelményeket és a rangsorolás módszerét a felsőoktatási intézmények határozzák meg – az elérhető maximális pontszám 100, a minimumponthatár pedig egységesen 50 pont. A többletpontokra vonatkozó szabályokról is az intézmények döntenek, ám általános szabály, hogy az esélyegyenlőségért 1–10 pontot kell adniuk. A művészeti, a művészetközvetítési, a sporttudományi terület képzéseire, valamint a művészeti jellegű tanárképzésre jelentkezők pontszámát kizárólag a gyakorlati vizsga alapján is meg lehet állapítani. 

Ez a cikk a 2021-es HVG Diplomarangsorban jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb főiskolák és egyetemek rangsorát, amelyben az intézményi, kari, képzésterületi és szakos rangsorok mellett minden fontos gyakorlati tudnivalót megtaláltok az alap- és mesterszakokról, a felvételitől egészen a továbbképzési lehetőségekig. A HVG Diploma 2020 rangsort keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg a kiadótól.

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.