Hol voltak a legmagasabb ponthatárok a tavalyi felvételin? Érettségi-felvételi
Eduline

Hol voltak a legmagasabb ponthatárok a tavalyi felvételin?

Kíváncsian várjuk, hogy vajon idén hogy alakulnak a ponthatárok, most pedig megnéztük, hogy tavaly mely szakokon voltak a legmagasabbak, vagyis hova volt a legnehezebb bekerülni.

Nemrég írtunk arról, hogy milyen ponthatárokra számíthattok a legnépszerűbb szakokon az idei felvételin, most pedig megnéztük, hogy a 2019-es felvételin, melyik szakokon voltak a legmagasabb ponthatárok.

Az elérhető 500 pontból 490 pontot kellett elérnie annak, aki a Pécsi Tudományegyetem germanisztika alapképzésére szeretett volna bejutni, vagyis itt volt a legmagasabb a ponthatár a tavalyi évben.

Jelentősen magas pontszámot kellett elérni azoknak a felvételizőknek is, akik a Neumann János Egyetem szolnoki nemzetközi gazdálkodás szakára akartak bejutni, egészen pontosan 478 pont kellett a levelező képzés állami ösztöndíjas férőhelyéhez. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem szakán sem volt sokkal alacsonyabb a ponthatár, 476-nál húzták meg.

Az ELTE három tanári képzése is felkerült a legmagasabb ponthatárok listájára: a matematika-orosz, a német-francia, valamint a történelem-latin szakos osztatlan tanári szakhoz is legalább 475 pont kellett. Az ELTE-n a biológia-kémia tanári szakpáron is magas volt a limit, 471 pont, míg a történelem-spanyol osztatlan szakon 472 pontnál húzták meg a határt.

Arról, hogy az idei érettségi szervezése és a szóbelik hiánya befolyásolja-e a pontok alakulását, itt olvashattok bővebben.

Megvan az első maxpontos felvételiző - neki nem kell izgulnia a ponthatárok miatt

Két 100 százalékos, szintén két 99 százalékos és egy 98 százalékos érettségit írt idén egy miskolci diák.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.