Mutatjuk a középszintű matekérettségi és az emelt szintű feladatlap hivatalos megoldását

„Az előző évek feladatsoraihoz képest kicsit sok volt a részfeladat, aki nagyon izgult és egyet elrontott, majd visszatért hozzá, az könnyen kifuthatott az időből” – mondta Dr. Perjésiné dr. Hámori Ildikó a PTK MIK egyetemi docense.

Az érettségizőknek az első feladatlapban az 12 rövidebb feladatot kellett megoldaniuk, amiben előkerültek a gráfok, függvények, kördiagramok és a módusz-, illetve mediánszámítás. De kaptak feladatot a diákok a háromszögek szögeiről és mértani sorozatokról is. Az egyetemi docens szerint „ezek a feladatok egyszerűek voltak, nem kellett túl sokat gondolkodni a megoldásukon, ezért az időbe is bőven belefértek a diákok”.

„Aki kellően felkészült és eleget gyakorolt, annak a második feladatsor sem okozhatott meglepetéseket” – mondta. Itt a vizsgázóknak – ahogy azt a korábbi években megszokhatták – több szöveges feladatot is meg kellett oldaniuk. A több témakört érintő feladatokból volt olyan, ami az olimpiai játékokkal foglalkozott, de előkerült egy sétálóutcák lekövezésével kapcsolatos is.

Ennek a megoldására 135 percet kaptak. A II/A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmazott, mindegyik több részkérdésből állt. A II/B részben három, 17 pontos feladat volt – ezek közül az érettségizőknek kettőt kellett választaniuk, és csak annak a kettőnek a megoldását értékelik majd a tanárok. Mindegyik feladat összetett, több matematikai témakört érintett.

Dr. Perjésiné dr. Hámori Ildikó úgy véli, azoknak a diákoknak, akik felsőoktatásban, műszaki képzésen szeretnének továbbtanulni „nagyon fontos lenne, hogy a választható feladatok közül az elsőt meg tudják oldani”, mégis azt gondolja, hogy a diákok többsége ezt – vagyis a 16-os koordinátageometriáról szólót – hagyta ki. „Általában nincs elég idő az órákon az ilyen típusú feladatok gyakorlására” – indokolta meg a válaszát.

Az egyetemi docens már a leendő hallgatókat látja a mostani érettségizőkben, ezért nagyon örült, hogy voltak a feladatsorban függvénytani, illetve hatványozás azonosságára rákérdező feladatok. „Amit hiányoltam az a logaritmus és a trigonometria. A logaritmus semmilyen szinten nem szerepelt az érettségiben, a trigonometria pedig nagyon egyszerű kérdések formájában jelent meg, pedig fontos lenne, hogy az egyetemre már ezekkel az ismeretekkel érkezzenek a hallgatók”.

„Bár kötelező valamilyen emelt szintű érettségi ahhoz, hogy tovább lehessen tanulni a felsőoktatásban, de nem biztos, hogy a matematikát választották. Aki pedig középszintű érettségivel megy műszaki képzésre, annak az elején nagyon kell kapaszkodnia” – mondta. Szerinte nem az anyag mennyiségén kellene változtatni középszinten, hanem ezeknek a mélységén. „A témák megfelelő súllyal szerepeltek, de a műszaki felsőoktatásban alaposabb, mélyebb ismeretekre van szükség” – tette hozzá.

Éppen ezért szokták az első félév elején felmérni a hallgatók ismereteit, és akinek szüksége van rá, azoknak felzárkóztató kurzusokat indítanak. Ezeken „a középiskolai anyag nem megfelelő ismeretéből fakadó hiányosságokat” pótolják.

Összességében úgy gondolja, hogy a mai érettségin könnyű volt összeszedni a pontokat a ketteshez, „de akinek csak ez volt a cél, annak nagyon problémás lesz helytállni a felsőoktatásban. Aki négyesre írta, az –talán-már kellő alapokkal indul.”

Közzétettük a középszintű matekérettségi összes feladatának nem hivatalos megoldását.

A matekérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok: