Augusztus 7-ig jelentkezhetnek utoljára nyelvvizsga nélkül egyetemre vagy főiskolára a tanulni vágyók. Érdemes kihasználni ezt a lehetőséget, hiszen az utóbbi évek tapasztalatai szerint csupán minden második felvételiző rendelkezik nyelvvizsgával.

2020-tól legalább egy B2 szintű komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat szükséges a felsőoktatásba való bejutáshoz – ez azt jelenti, hogy a februári felvételi időszakban már csak ezzel a feltétellel nyújthatják be jelentkezésüket a diákok. A most szeptemberben kezdődő tanév pótfelvételi időszaka már elkezdődött, ráadásul nem csak a nyelvvizsga miatt jutnak előnyhöz azok, akik még idén jelentkeznek: jövőre a szakok többségén már egy emelt szintű érettségi is bemeneti követelmény lesz.

Nyelvvizsgázás a középiskolában

A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének adatai szerint az utóbbi években csak a felsőoktatásba jelentkezők 45 százaléka rendelkezett nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, és a felvételt nyert diákok esetében is csak 55 százalékos volt ez az arány. Ez azt jelenti, hogy a jövőbeni szabályok értelmében a jelenlegi tanulók csupán fele jutna be egyetemre vagy főiskolára. A nyelvtanulás pedig nem olcsó: míg a csoportos képzéseket indító nyelviskolákban nagyjából 1000 forinttól indul egy tanóra, egy magántanártál töltött alkalom akár 5-6000 forintba is kerülhet. Bár a tanulás gyorsasága nagyban függ a szorgalomtól és más egyéni jellemzőktől, a Cambridge-i Egyetem nyelvi intézetének számításai szerint egy sikeres B2-es szintű, azaz középfokú angol nyelvvizsgához 500-600 tanórára van szüksége azoknak, akik teljesen az alapoktól kezdik el tanulni a nyelvet. Bár az állam 2018 óta visszatéríti az első sikeres nyelvvizsga árát, ez csak a töredéke annak az összegnek, amit egy-egy nyelv megtanulására kell költeniük a diákoknak.

Nyelvtanulás az egyetemen

A felsőoktatási intézmények számos lehetőséget kínálnak a nyelvtanulásra azok számára is, akik teljesen az alapoktól szeretnének megismerkedni valamilyen nyelvvel. „A piaci igényeket követve az egyetemek és főiskolák folyamatosan fejlesztik és bővítik nyelvi képzési kínálatukat: ez nálunk jelenleg tizenkét nyelv – arab, angol, francia, holland, japán, kínai, német, olasz, orosz, portugál, spanyol és svéd –, valamint a jelnyelvi kommunikáció oktatását jelenti. Ezeken belül is nagy hangsúlyt fektetünk a szakmai nyelvvizsga letételéhez szükséges szaknyelvi képzésre” – mondta Bódis Krisztina, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) Idegen Nyelvi Intézetének vezetője.

Azok, akik már az egyetemre való bejutáskor magabiztos nyelvtudással rendelkeznek, szakmai nyelvi kurzusokon képezhetik tovább magukat, vagy a nyelviskolákhoz képest kedvező áron kezdhetnek bele egy teljesen új nyelv megtanulásába is, nyelvvizsga előtt pedig előkészítő képzéseken vehetnek részt.  Az egyetemi tanulmányok időszakában a nyelvtudás elmélyítését szolgálják az olyan féléves külföldi tanulmányi ösztöndíjak is, mint például az ERASMUS+.

Elvárások a munkaerőpiacon

A középfokú angol és/vagy német nyelvtudás ma már szinte minden munkakörben nélkülözhetetlen, a magabiztos nyelvismeret a legfontosabb munkáltatói elvárások között szerepel. Akár itthon, akár külföldön szeretne képesítésének megfelelő munkát találni, még az alapos szakmai felkészültséggel rendelkező diplomás fiatal sem versenyképes nyelvtudás nélkül. Az SSC és BSC szektor erősödésének köszönhetően ma valamennyi európai nyelvnek van piaca, így akár holland, svéd, finn, lengyel vagy portugál nyelvtudásunknak is könnyen hasznát vehetjük Magyarországon. Ehhez természetesen nem elegendő a vizsgabizonyítvány, valódi nyelvtudás is szükséges: ezek a cégek már a telefonos interjún felmérik a jelölt tudását, amit jellemzően online nyelvi teszt követ, csak ez után kerül sor az interjúra. Az adott munkakörhöz szükséges szakmai nyelvi kifejezések jellemzően a munkáltató támogatásával később is elsajátíthatók, amire számos cég szervez házon belül saját kurzusokat.

Azok, akiknek a középiskolai tanulmányaik alatt nem volt lehetőségük elsajátítani a későbbi munkához szükséges nyelvi ismereteket, a felsőoktatásban és a munkaerőpiacon is számos lehetőséget találnak a fejlődésre. A nyelvvizsga nélküli továbbtanulás lehetőségével az augusztus 7-ig tartó pótfelvételi időszakban élhetnek a hazai felsőoktatási intézmények idén szeptemberben induló képzései iránt érdeklődők.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.