Évente több százezer amerikai, kanadai, új-zélandi és brit diák tart egy év tanulmányi szünetet a középiskola és az egyetem, főiskola között. A gap year az angolszász országokban óriási divat, itthon azonban egyelőre szinte teljesen ismeretlen.

„Építhetsz iskolát Chilében, sütkérezhetsz az ausztrál strandokon, sörözhetsz Münchenben, vagy körbeutazhatod az egész világot. Ez az egy év csak az életről és a lehetőségekről szól” – ezzel a szlogennel hirdeti szolgáltatásait az egyik, kifejezetten érettségi után álló diákok utaztatására specializálódott brit cég. Gap year – az angolszász országokban így nevezik azt az egyéves „szünetet”, amelyet a középiskola után, de még az egyetem vagy főiskola elkezdése előtt iktatnak be a diákok, és amelyet rendszerint utazással, külföldi munkával, önkénteskedéssel vagy nyelvtanulással töltenek.

Bár a gap year az 1960-as évek óta Nagy-Britanniában a legnépszerűbb – egy 2008-as felmérés szerint minden tizedik diák tart egy év szünetet felsőfokú tanulmányai előtt –, az utazási irodák adatai szerint az Egyesült Államokban, Kanadában, Új-Zélandon és Ausztráliában is egyre többen döntenek úgy, hogy egy évre szüneteltetik tanulmányaikat.

Pénzkérdés

Pedig a gap year – külföldön élő rokonok, munka és ingyen szállás híján – nem kíméli a pénztárcát. A legtöbb kiadással a kilenc-tíz hónapos, világ- vagy Európa-körüli utat tervező diákoknak kell számolniuk. Bár a végösszeg a „megállók” számától, a szállás és a közlekedés árától, az extra programoktól és a váratlan kiadásoktól is függ, a GoBackpacking.com egyik világutazó bloggere szerint egy – Nyugat-Európát, Új-Zélandot, Ausztráliát, Észak- és Dél-Afrikát, valamint Délkelet-Ázsiát is érintő – utat 15-20 ezer dollárnál, vagyis három-négymillió forintnál olcsóbban nem lehet megszervezni.

Ennél is többe kerül az ún. extreme gap year, vagyis az extrém programokat is tartalmazó több hónapos világkörüli út. Az adrenalinfüggő diákok utaztatására specializálódott cégek plusz 900-1500 dollárért, vagyis 170-180 ezer forintért venezuelai vadvízi evezést, dél-afrikai bungee jumpingot és mozambiki cápasimogatást is szerveznek.

Vége a dalnak? Bár a diákok utaztatásával foglalkozó cégek növekvő érdeklődésről számolnak be, több szakember attól tart, hogy a brit alsóház döntése – amely az eddigi 3200 fontról 9000 fontra emelte az egyetemi és főiskolai tandíj felső határát – néhány éven belül megsemmisíti az eddig jól jövedelmező gap year-piacot, az érettségizők ugyanis az egyéves szabadság finanszírozása helyett inkább tandíjra gyűjtenek majd. A szülők kedvét nemcsak a költségek, hanem az elmúlt évek tragédiái is elvehetik attól, hogy gyerekeiket elengedjék egy-egy hosszabb útra. 2008-ban egy brit diák vesztette életét Bolíviában túrázás közben, 2010 őszén egy 24 éves, ázsiai szabadságát töltő egyetemista esett ki katmandui hotelszobája erkélyéről egy görbe este után, legutóbb pedig egy 18 éves diák szenvedett végzetes balesetet a Francia-Alpokban, miközben ittasan próbált síelni.

Rengeteg cég hirdeti szolgáltatásait azoknak az érettségizőknek is, akik önkéntesként szeretnék bejárni a világot – igaz, a többségükben nemzetközi szervezetek anyagi támogatásával működő önkéntesküldő alapítványok, civil szervezetek programjainak kivételével ezekért az utakért is több ezer dollárt kell fizetni. Háromezer dollárért, vagyis 570 ezer forintért bárki szervezhet sportprogramokat ghánai gyerekeknek, taníthat nekik angolt vagy segédkezhet a helyi kórházakban tizenkét héten keresztül – a busás összegért cserébe medencés-teniszpályás villában kap szállást és ellátást.

„Több olyan brit és kanadai diákkal találkoztam Franciaországban, akiknek nem volt ennyi pénzük, ezért vagy ingyenes programokat kerestek, vagy úgy tettek, mint én. Hét hónapig egy lyoni pizzériában dolgoztam, majd az összegyűjtött pénzből két hónap alatt bejártam az egész országot” – mondja Szabó Zsófia. A 23 éves főiskolás egy sikertelen felvételi után döntött úgy, hogy külföldön tölt egy évet, dolgozik, világot lát, közben pedig megtanul egy idegen nyelvet.

„Az első pár hét emberpróbáló volt, de gyorsan fejlődött a nyelvtudásom. Tavasszal egy hétre hazajöttem, letettem a középfokú nyelvvizsgát, de a jelentkezési lapot végül nem azokra a szakokra adtam be, amelyekre az előző évben. Rájöttem, hogy inkább a vendéglátóipar érdekel” – teszi hozzá.

Tanácstalanoknak és biztos választóknak

Pálfay Erzsébet karrier-tanácsadó szerint épp ez lenne a gap year lényege, csakhogy a „szabad év” előnyeit Magyarországon még mindig kevesen ismerik fel. A többség egyelőre csak akkor hajlandó kihagyni egy tanévet, ha muszáj. „Az érettségizők hajlamosak azt gondolni, hogy lemaradnak valamiről, ha a középiskola után nem jelentkeznek azonnal egyetemre vagy főiskolára. Pedig ez az egy év sokat segíthetne azoknak, akik még nem látják tisztán, hogy merre tovább” – mondja. Tapasztalatai szerint a nyelvtanulással, külföldi munkával eltöltött tíz-tizenkét hónap vagy megerősíti a diákokat abban, hogy megfelelő szakirányt választottak, vagy teljesen más irányba tereli őket.

A szakember szerint még azoknak is érdemes halasztaniuk egy évet, akik már valamelyik felsőoktatási intézmény hallgatói, de szeretnék kipróbálni magukat, ilyenkor ugyanis még tét nélkül, „védőháló” mellett tehetik meg ezt. A gap year ráadásul az önéletrajzban is jól mutat – teszi hozzá Csóka Dóra, az Európai Önkéntes Szolgálatot koordináló Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat munkatársa. Tavaly több mint kétszázan vettek részt külföldi programokon, az érdeklődők száma pedig egyre nő.

Nem véletlenül. A maximum egyéves önkénteskedés olcsó és biztonságos gap year-megoldás. Felvételi nincs, igaz, csak 18 és 30 év közöttiek pályázhatnak, és egy nyertes pályázat beadásától számítva általában három-négy hónapot kell várni a kiutazásig. A külföldi munkáért cserébe ingyen szállás és ellátás, biztosítás, nyelvtanulási lehetőség és zsebpénz jár. A leendő önkéntesek sokféle tevékenység közül választhatnak: sokan sportrendezvényeken segédkeznek, mások  gyerekekkel foglalkoznak vagy szociális projektekben vesznek részt. A legnépszerűbb úti cél 2010-ben Németország, Hollandia, Franciaország és Nagy-Britannia volt.

Itthon még nem divat

Nagy-Britannia a külföldi nyelviskolai tanévet választók körében is közkedvelt – igaz, a másfél-kétmillió forintos angliai, máltai, ausztráliai vagy éppen kínai tanfolyamokra lényegesen kevesebb diák jelentkezik. A nyelvtanfolyamok mellett külföldi középiskolai tanévet és egyetemi előkészítőket is kínáló Inside Word vezetője, Hüse Mariann azt mondja, az egyértelműen a szülők anyagi helyzetétől függ, hogy kijutnak-e külföldi nyelvi képzésekre a diákok, de a jelentkezők számából az is jól látszik, hogy itthon még mindig nem divat a gap year. Pedig a hasonló szolgáltatásokat nyújtó Education First a „szünetet tartó” egyetemistáknak és felnőtteknek már többnyelvű éveket is kínál. „Volt olyan jelentkezőnk, aki Pekingben kezdett, három hónappal később Londonba utazott, a tanévet pedig New Yorkban fejezte be” – mondja Baranyi Szilvia sales koordinátor.

Gap year – máskor, másképp

A szakemberek szerint a magyar diákok azonban egyelőre nem az álmaikat, sokkal inkább a biztos megélhetés lehetőségét követik, éppen ezért itthon a brit és az amerikai gap yeartől némiképp eltérő szokás van kialakulóban. A frissdiplomások – bizakodásra nem sok okot adó – elhelyezkedési esélyei miatt egyre többen döntenek úgy, hogy az államvizsga után nem az állásbörzéket célozzák meg, hanem inkább külföldi önkéntes- és vagy oktatási programokra pályáznak.

Friss közgazdászdiplomával a zsebében a most 29 éves Czibere Zsolt is nemet mondott az álláskeresésre, ehelyett 2005-ben Rotterdamba utazott, ahol eleinte gyerekeknek szervezett programokat, majd egy vegetáriánus étteremben dolgozott önkéntesként, zsebpénzért és szállásért. „Korábban fél évig Németországban tanultam Erasmus-ösztöndíjjal, akkor éreztem rá a külföldi élet ízére. Világot akartam látni, ezért ahogy befejeztem az egyetemet, tervezni kezdtem az utazást. Néhány hónap keresgélés után jött egy e-mail, hogy van-e kedvem Hollandiában önkénteskedni. Azonnal rábólintottam” – mondja. A tíz hónapból végül négy év lett, ma azonban már ismét Magyarországon él, egy nemzetközi cégnél dolgozik, ahol minden nap használnia kell holland nyelvtudását.

Szabó Fruzsina

Az oktatás témaköréből további érdekességet tudhatsz meg az eduline szakmai támogatásával készült Oktatás Plusz 2011 című kiadványból, amit megvásárolhatsz az újságárusoknál, vagy megrendelhetsz a www.hvgplusz.hu weboldalon.