Nyolc teljesen új alapszakot, mesterszakot, szakirányú továbbképzést és felsőfokú szakképzést indítanak szeptembertől az egyetemek és főiskolák. Aki akar, a pótfelvételin még jelentkezhet médiamoderátornak, humánökológusnak vagy éppen klímagazdasági szakközgazdásznak.
Milyenek lesznek a ponthatárok a legnépszerűbb alapszakokon? Összefoglalónkat itt olvashatod el. Mi is kint leszünk a csütörtöki Pont Ott Partin, a legfrissebb információkat és a felvételi ponthatárokat keresd az eduline-on! |
A kétéves mesterképzésen a hallgatók a társadalmi és természeti folyamatok közötti kölcsönhatásokról tanulhatnak, és bár nem természettudósokat képeznek, lesznek természettudományos tárgyak is. A humánökológiai szakemberek az oktatók ígérete szerint több területen helyezkedhetnek majd el, a környezetvédelemtől kezdve a településmenedzsmenten át a vidékfejlesztésig, mind az állami, mind pedig a civil szférában.
A Szent István Egyetemen induló klímagazdasági szakközgazdász és klímagazdasági szaktanácsadó képzés nemcsak itthon, hanem egész Európában egyedülállónak számít. „A jelenlegi kurzusok nem a klímaváltozás gazdasági összefüggéseire koncentrálnak. Pedig a gazdaságpolitikai változások új kihívásokat generálnak a képzési piacon is, erre akarunk megoldásokat keresni” – mondja Fogarassy Csaba, a szakok felelőse.
A két, illetve három féléves képzésen a hallgatók az alternatív energetikai, klíma- és környezetvédelmi jogi alapismereteket szerezhetik meg, tanulnak a klímaváltozási modellekről és az ezekhez kapcsolódó kockázatelemzésről, a regionális erőforrás- és gazdaságfejlesztésről, a tőzsdék, az emissziós piacok és az árelemzés összefüggéseiről. Mindkét szakon van még hely: a biztos jelentkezők száma tizenöt, a szabad hallgatói helyek száma pedig harminc-negyven.
Újabb médiaszak: média- és színháti moderátor
A moderátori képzést kettéválasztó januári rendelet miatt idén már külön média- és színházi moderátor felsőfokú szakképzést indítanak a felsőoktatási intézmények – míg előbbit csak a Pécsi Tudományegyetemen, utóbbit a Nyíregyházi Főiskolán és a Szegedi Tudományegyetemen is meghirdették. A kétéves szak elvégzése után szerkesztőként, riporterként vagy műsorvezetőként lehet dolgozni, de a végzős hallgatók akár rendezvényszervezői feladatokat is vállalhatnak.
„Akik sikeresen záróvizsgáznak, és tovább szeretnének tanulni, a megadott kreditértéken később beszámíttathatják egyes tantárgyaikat a kommunikáció és médiatudomány szakon. A képzés gyakorlatorientált, sok szeminárium, tréning és egy 360 órás szakmai gyakorlat készíti fel a hallgatókat” – mondja Boronkai Dóra, a Pécsi Tudományegyetem médiamoderátori képzésének felelőse. Az eduline által megkeresett felsőoktatási intézmények szakfelelősei elégedetten nyilatkoztak a jelentkezők számáról – szerintük a néhány éve indított moderátor szak már előkészítette a terepet, idén pedig tovább nőtt az érdeklődők száma.
Új mesterszak a szintén szeptembertől induló klinikai laboratóriumi kutató, valamint a gazdasági agrármérnöki is - ezek ráadásul jobb elhelyezkedési lehetőségekkel csábítják a felvételizőket. Fogarassy Csaba szerint ennek ellenére még mindig nem a piacorientált képzések a legnépszerűbbek. „A jelentkezők zöme még mindig a hagyományos szakok közül választ, amelyekkel ma már esély sincs elhelyezkedni a munkaerőpiacon, tipikusan ilyen a turizmus-vendéglátás vagy a gazdálkodási és menedzsment. Ezekhez feltétlenül kiegészítő szakirányokat kell szerezni az elhelyezkedés érdekében” – mondja.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem szintén indít új képzést: az alkalmazott zeneszerzés szakon a reklám- és filmzenék írását sajátíthatják el a hallgatók, míg a zeneimenedzser-képzésen végzettek rendezvény- és koncertszervezőként, impresszárióként dolgozhatnak. |
Kőrösi Ivett
eduline