Egyre népszerűbbek a mesterképzések - kérdés azonban, kinek érdemes továbbtanulnia az alapképzés után, és mennyit ér a magasabb szintű diploma.

Az elmúlt évek felvételi statisztikái azt mutatják, hogy egyre népszerűbb itthon a mesterképzés: míg 2009-ben 17 ezren, addig 2010-ben már 25 ezren adták be felvételi kérelmüket valamilyen mesterszakra. A tavalyi évhez hasonlóan 2011 szeptemberében is 19 600 hallgató kezdheti meg tanulmányait államilag támogatott mesterképzésben.

A keretszámot a felsőoktatási törvényben előírt módon határozza meg a kormány: mesterképzésre a három évvel korábban, az összes új belépőre meghatározott létszám 35 százalékát lehet felvenni. Az oktatási államtitkárság tájékoztatása szerint egyelőre nem lehet tudni, a következő években hogyan alakul a mesterképzésre felvehető hallgatók létszáma, ez függ attól is, hogy a most készülő új felsőoktatási törvény hogyan szabályozza majd ezt a kérdést.

„Azért jelentkeztem marketing mesterszakra, mert tudtam, hogy nagyon népszerű, és szeretnék jó esélyekkel indulni a munkaerőpiacon” – mondja Jakab Mariann, aki már a második szemeszterét tölti a Budapesti Corvinus Egyetemen. A 2010-es felvételi statisztikák szerint a marketing mellett a nemzetközi tanulmányok, a vezetés és szervezés, valamint a tanári mesterszakok a legvonzóbbak, de pénzügyi vonalon is sokan tanulnának tovább az alapszintű diploma megszerzése után. Ez utóbbi képzés népszerűségét Heidrich Balázs, a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karának (BGF-PSZK) dékánja azzal magyarázta, hogy a pénzügy mesterszak nagy mozgásteret biztosít a hallgatóknak. Emellett nagy előnye, hogy a munkáltatók számára sem hangzik idegenül: jóval megfoghatóbb, mint számos más mesterképzés. A legnépszerűbb mesterszakok listáját itt nézheted meg.

Az Educatio 2009-es hallgatói motivációs kutatásában a megkérdezettek több mint 40 százaléka jelezte, hogy mesterképzésben folytatná tanulmányait az alapszintű diploma megszerzése után. Legtöbben a természet-, a társadalom- és a bölcsészettudományi alapszakok hallgatói közül tervezik a továbbtanulást, míg a jórészt osztatlan képzést nyújtó jogi, szociális vagy orvos- és egészségtudományi területen ez az arány - érthető okokból - jóval alacsonyabb.

Fennakadás

A többciklusú felsőoktatási rendszer szabad átjárást tesz lehetővé a hallgatók számára a különböző intézmények között. A tapasztalatok szerint sokan szívesen élnek ezzel a lehetőséggel, és nem feltétlenül abban az intézményben folytatják a tanulmányaikat, ahol alapszintű oklevelet szereztek. Az oktatók szerint azonban az átmenet nem zökkenőmentes. „Sajnos nagyon különböző felkészültséggel érkeznek hozzánk a hallgatók” – világít rá a problémára Heidrich Balázs dékán, hozzátéve, hogy emiatt a mesterképzésen felzárkóztatást segítő póttárgyakat is meg kell hirdetniük.

A bolognai rendszer azt is lehetővé teszi, hogy az alapszintű diplomát szerzett hallgatók külföldön tanuljanak tovább. Bár az oktatási államtitkárság szerint nincs kimutatás arról, hányan választják a külföldi mesterképzéseket, a tapasztalatok azt mutatják, egyelőre nem jellemző, hogy a hallgatók tömegesen jelentkeznének külföldi intézményekbe.

„Nagyon kevés hallgatóról tudunk, aki az alapképzés után külföldre jelentkezik mesterképzésre” – mondja az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Hallgatói Önkormányzatának Külügyi és Határon túli Bizottságának elnöke. Czégány Gergő szerint ennek az lehet az oka, hogy rendkívül eltérő követelményekkel találkozik az ember, ha külföldön szeretne tovább tanulni: egységes felvételi rendszer helyett mindig az adott ország felsőoktatási törvénye és az adott egyetem bemeneti követelményei határozzák meg a jelentkezés feltételeit.

Hova tovább?

Az első diploma megszerzése után arra is lehetőségük van a hallgatóknak, hogy az addigi tanulmányaiktól távolabb eső képzéseket is megcélozzanak. Így tett Markó Orsolya is, aki a Pannon Egyetem turizmus és vendéglátás alapszakának elvégzése után fordító és tolmács mesterszakon tanult tovább. „Sem a felvételinél, sem az eddigi tanulmányaim során nem éreztem hátrányát annak, hogy a közgazdasági alapszak után a bölcsészettudományi képzést választottam. Sőt, úgy gondolom, a szakszövegek olvasásakor hasznát veszem majd korábbi tanulmányaimnak" – mondja. Milyen fizetésekre számíthatnak a BA- és BSc-diplomások? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Bár az általunk megkérdezett hallgatók azért döntöttek a mesterképzés mellett, mert jobb esélyekkel szeretnének indulni a munkaerőpiacon, a tapasztalatok azt mutatják, egyelőre nem biztosít egyértelmű előnyt a magasabb fokozatú diploma. „A cégek még nem tudják, hogyan álljanak a mesterdiplomával rendelkező pályakezdőkhöz” – mondja Katona Izabella, a Human Matrix Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezetője, aki szerint a versenyszférában a mesterfokozatú oklevél önmagában sem magasabb pozíciót, sem magasabb fizetést nem jelent. „Ha az alapszak piacképes, és emellett a jelentkező nagyon jó nyelvtudást tud felmutatni, akkor nem a diplomák mennyiségén múlik a sikeres karrier” – teszi hozzá. 

Néhány területen azonban hasznos lehet a továbbtanulás. Ilyen például a tanárképzés, itt a munkavállaláshoz mindenképpen szükség van a mesterfokozat megszerzésére. Forgács Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának általános és oktatási dékánhelyettese szerint ez a jelentkezők számán is látszik: minden évben jóval több hallgató nyújtja be felvételi kérelmét tanári, mint bölcsész mesterképzésre. Nem mellékes, hogy a közszférában a bérezésben is megmutatkozik a magasabb szintű diploma. A tapasztalat egyébként azt mutatja, hogy az alapszak elvégzése után sokan a középutat választják: kilépnek a munkaerőpiacra, és emellett levelező tagozaton folytatják tanulmányaikat a mesterképzésben.

Szűcs Dóra

Az oktatás témaköréből további érdekességet tudhat meg az eduline szakmai támogatásával készült Oktatás Plusz 2011 című kiadványból, amelyet megvásárolhat az újságárusoknál, vagy megrendelhet a www.hvgplusz.hu weboldalon.