Móricz Zsigmond A világ végén már szép és jó című novellájának elemzése – a legtöbb diák ezt a feladatot választotta a középszintű magyarérettségi szövegalkotási témái közül. Az eduline által megkérdezett középiskolások számítottak arra, hogy az előző évekhez hasonlóan ismét novellát kell majd elemezniük, ezért ennek a szempontjait jó előre begyakorolták. „A próbaérettségin is volt olyan esszékérdés, amely egy novellához kapcsolódott, ezért azonnal neki tudtam kezdeni az elemzéshez” – mondta Ágostházi Soma, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium végzőse.

A középszintű magyarérettségi szövegalkotási feladatsorát és a szaktanár által javasolt megoldásokat itt találod.

Kádár Balázs, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának diákja szerint is a novellát választották a legtöbben, szerinte a második legnépszerűbb feladat a Petőfi- és Csokonai-költemény összehasonlítása volt, az érvelés mellett csak egy-két vizsgázó döntött. „Nem tetszett a Móricz-novella, de végül én is ezt választottam. Nem volt könnyű elemezni, nem volt benne túl sok olyan elem, amelyből ki lehetett volna indulni az esszében” – mondta.

Szövegértés: könnyű, és mégsem az

Az eduline-nak nyilatkozó végzősök abban egyetértenek, hogy a Nemes Nagy Ágnes-mű könnyen értelmezhető volt, sem régies, sem ismeretlen kifejezések nem voltak a szövegben. A Párbeszéd a mai versről című műhöz kapcsolódó feladatok közül azonban többet nem tartottak egyértelműnek – a legtöbb tanuló a 4. és a 10. kérdést említette. „Volt olyan állítás, amelynél mindkét válasz elfogadható, erről sokat beszélgettünk az írásbeli után” – magyarázta Kádár Balázs.

A szövegértési feladatsort és a nem hivatalos, szaktanár által javasolt megoldásokat itt találod.

A szövegértési feladatsor „újonca”, az utolsó feladat – amelyben két költeményről kellett eldönteni a szöveg alapján, hogy Apollinaire vagy Árbányi Emil írta – azonban jól ment a diákoknak, állításuk szerint „csak azt kellett eldönteni, hogy melyik a rosszabb vers”.

eduline