Valószínűségszámítási és statisztikai feladat biztosan lesz az idei középszintű matekérettségin, de koordinátageometriai és térgeometriai feladatra, valamint függvényekre is számíthatnak az érettségizők – állítják az eduline által megkérdezett szaktanárok. Középszinten 89 316-an, emelt szinten 2941-en vizsgáznak kedden.

Itt találjátok az elmúlt két érettségi időszak feladatlapjait és megoldókulcsait

Középszintű próbaérettségi (2011) – feladatlap

Középszintű próbaérettségi (2011) - megoldások

Emelt szintű próbaérettségi (2011) – feladatlap

Emelt szintű próbaérettségi (2011) - megoldások

Középszintű érettségi (2010 ősz) – feladatlap

Középszintű érettségi (2010 ősz) – megoldások

Emelt szintű érettségi (2010 ősz) – feladatlap

Emelt szintű érettségi (2010 ősz) – megoldások

Középszintű érettségi (2010 tavasz) – feladatlap

Középszintű érettségi (2010 tavasz) – megoldások

Emelt szintű érettségi (2010 tavasz) - feladatlap

Emelt szintű érettségi (2010 tavasz) - megoldások

„Eddig nem volt olyan érettségi feladatsor, amelyben ne lett volna valószínűségszámításos feladat, így szinte biztos, hogy idén is lesz. Valószínűleg a sorozatok témakörét is érinteni fogja a tesztlap, de hogy számtani-mértani sorozatok vagy kamatoskamat-számítás formájában, arra csak tippelni lehet” – mondta Baloghné Békési Beáta, a matekerettsegi.hu szakmai vezetője.

A középszintű matekérettségi első részének nem hivatalos megoldását itt találjátok.

A középszintű feladatsor második részének nem hivatalos megoldását pedig itt nézhetitek át
.

Tapasztalatai szerint függvények is gyakran szerepelnek az érettségi feladatsorokban, és várható egy nehezebben értelmezhető szöveges feladat is valószínűségszámítással, egyenlőtlenségekkel vagy más elemekkel vegyítve. „Komolyabb trigonometrikus vagy exponenciális-logaritmusos egyenlet tavaly például egyetlen feladatsorban sem volt, de elképzelhető, hogy a tételkidolgozó bizottság most betesz egy ilyen példát is” – tette hozzá.

Folyamatosan figyelemmel követjük az eseményeket, itt megtalálod a legfontosabb infókat a matekérettségiről!

Tizenkét feladat, negyvenöt perc

A középszintű matekérettségi első részében 45 perc alatt 12 feladatot kell megoldani – mivel viszonylag kevés idő van egy-egy példára, a szaktanárok azt javasolják, hogy csak akkor foglalkozz az eredmények indoklásával, ha ezt az utasítás külön kéri. Hogyan szerezhetsz maximális pontot az írásbeli első részében? Nézd meg a matekerettsegi.hu videóját!

A matekérettségi második részében szereplő feladatok többsége már jóval hosszabb és összetettebb, ezért sokat segíthet az, ha "feldarabolod" a példákat. „Sokaknak bevált például, hogy egyszerűen letakarják a piszkozatlappal a hosszú feladat b), c) és d) részeit, amíg meg nem oldották az a) részt” – mondta a matekerettsegi.hu vezetője. Itt már fontos, hogy a végeredmény indoklását és a részletes számításokat is leírd, azokért ugyanis - még ha a végeredmény nem is stimmel - értékes részpontokat lehet kapni. 

 A középszintű matekérettségi II. feladatlapja két részre oszlik. A II/A. rész három feladatot tartalmaz, a feladatok egy vagy több kérdésből állnak. A II/B. rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amelyből kettőt kell megoldani, a tanárok csak ezt a kettőt értékelhetik. Az emelt szintű írásbeli vizsga 240 percig tart. Az írásbeli vizsga két részből áll, itt is meghatározhatod a feladatok sorrendjét. Az I. részfeladatsor négy feladatból áll, amelyek több részkérdést is tartalmazhatnak. A II. részfeladatsor öt, egyenként 16 pontos feladatból áll.

Függvénytábla: a legjobb legális puska az érettségin

„A függvénytábla a legjobb puska matekból, és teljesen legális, ebből tulajdonképpen le lehet érettségizni, hiszen minden összefüggés benne van, amit csak tudni kell” – mondta Baloghné Békési Beáta, aki szerint a függvénytáblát kifejezetten jól lehet használni a térgeometriai, sorozatos, koordináta- és síkgeometriai feladatoknál, de a szöveges feladatok kivételével majdnem minden példához találsz benne segítséget. Az érettségin használható legális puskák pontos listáját itt találod.

„Ennek ellenére érdemes körültekintőnek lenni, mert nem mindegy, hogy például egy gúla térfogatánál szabályos gúláról van-e szó, vagy valamilyen általános gúláról. Gyakori hiba, hogy speciális képlettel számol valaki, pedig nem speciális a test vagy a síkidom. Vagy másik példa: derékszögű háromszögekre vonatkozó képletet csak ilyen háromszögekre lehet használni, ha általános háromszögben is ezzel számol valaki, az súlyos hiba” – teszi hozzá a szaktanár.