Érettségi-felvételi

Hány pontot érnél el a töriérettségin? Feladatsorok és megoldások Érettségi-felvételi
Eduline

Hány pontot érnél el a töriérettségin? Feladatsorok és megoldások

Már csak három hét van az írásbeli érettségiig - hogy ne érjen kellemetlen meglepetés május 4-én, töltsd ki és értékeld a próbaérettségi feladatsorokat történelemből.

Albérlet vagy kollégium: mutatjuk, melyik mennyibe kerül

Minden második magyar egyetemista dolgozik a tanulmányai mellett – ilyen lehetőségeitek vannak

Tandíj, ösztöndíj, fizu – ezért fontos a megfelelő diákszámla kiválasztása az egyetemkezdés előtt

Túlélőkalauz gólyatáborhoz: így készüljetek

2011-es középszintű próbaérettségi feladatsor

2011-es középszintű próbaérettségi megoldás 1. rész

2011-es közpszintű próbaérettségi 2. rész

2011-es emelt szintű próbaérettségi feladatsor

2011-es emelt szintű próbaérettségi megoldás 1. rész

2011-es emelt szintű próbaérettségi megoldás 2. rész
A történelem középszintű írásbeli vizsgája 180 percig tart. Két feladatsorból áll: egyszerű, rövid választ igénylő kérdésekből, valamint a szöveges, kifejtendő feladatokból. Az időt tetszésed szerint oszthatod meg az egyes feladatok között, és azok megoldásának sorrendjét is meghatározhatod.

Az emelt szintű írásbeli 240 perces, szintén két feladatsorból áll. A diákok először az I. feladatlapot oldják meg, a dolgozatokat 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután osztják ki a második feladatlapot. Az írásbeli feladatsort mindkét szinten 60 százalékban a magyar, 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat felét a XIX. és a XX. század történelme adja.

Vizsgázónként szükséges segédeszköz a középiskolai történelmi atlasz, valamint vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít.



eduline

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.

Rovatainkból ajánljuk