2007 volt az utolsó év, amikor még a régi szisztéma szerint osztották a pontokat. Utólag – és a jelenlegi rendszerhez viszonyítva – maguk a pontszámok tehát már nem mondanak sokat, de a maximálisan adható pontszámhoz, illetve az egymáshoz viszonyított helyük itt is egyértelműen kijelöli, hogy hová kellett nagyon összeszedniük magukat a felvételizőknek, és hová lehetett minimális erőfeszítésssel is bekerülni. Maximális pontszám (144) kellett például a Corvinus nemzetközi gazdálkodás, illetve az ELTE kommunikáció szakán. Szintén magasan volt a léc a Corvinus turizmus-vendéglátás szakán, ahová 142 ponttal lehetett bekerülni. Már ebben az évben is a turizmus volt az egyik legnépszerűbb szak, ezt remekül lehet látni a mindenhol egységesen magas, 130 feletti ponthatárból.

2007-ben a sláger szakokra 135 és 121 pont között lehetett bekerülni államilag finanszírozott képzésre – ezek közé tartozott például a BGF Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán a turizmus vendéglátás szak (135), a Külkereskedelmi Főiskolai Karon a kereskedelem és marketing szak (128), illetve a Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karon a pénzügyi és számviteli szak (121). A Semmelweis Egyetemen valamivel több, összesen 137 pont kellett az általános orvosi karra.

Az új rendszer

Idén július 22-én lesz a harmadik felvételi ponthatár húzás, amely már az új rendszer szerint történik – lassan tehát már nem is beszélhetünk új rendszerről. 2008-tól a maximálisan adható felsőoktatási bekerülési pontszám 480-ra emelkedett, melyből 400 pontot lehet begyűjteni a gimnáziumi tanulmányok, illetve az érettségi kombinációival, a maradék 80 pedig különböző plusz pontok formájában járhat a vizsgát tevőnek. Egészen pontosan: A felvételiző dönthet úgy, hogy beszámíttatja az érettségi és a tanulmányi pontszámait, vagy – ha ez kedvezőbb számára – megduplázza az érettségi pontokat. Ez egyébként régen is így volt, csak más összegű pontok jártak. A pluszpontra jogosító dolgok köre is változott némiképp, így például a nyelvvizsga és az OKTV szereplések mellett bekerült a hátrányos helyzet, illetve a GYED-en, GYES-en levés is a plusz osztásba. (Felvételi pontszámító kalkulátorunkat itt találod)

2008-ban az öt top szak sorrendben a következő volt: gazdálkodás és menedzsment, turizmus és vendéglátás, jog, mérnök informatikus, illetve pénzügy és számviteli szakok.  A gazdasági szakok közül természetesen a Corvinuson volt a legmagasabb pontszám, ide 456 pont kellett a bekerüléshez, míg a hasonló képzésre a BME-n elég volt 441 pont is. A turizmus területén szintén a Corvinus nyert 457 ponttal, ezt követte a BGF 427 ponttal. Mindkét szak esetében elmondható hogy a többi egyetemen átlagosan 370 ponttal be lehetett rájuk kerülni. A Jogi szakokon a vártnál alacsonyabb lett a ponthatár ebben az évben (bár ez összességében is elmondható), itt az ELTE ÁJK-n kellett egyedül 400-on felül teljesíteni – 404 pont volt a bekerülési küszöb. A többi egyetem jogi karán átlag 380 ponttal már nyerő lehetett a felvételiző.

2009-ben sem kellett a bekerüléshez sehol hozni a maximális 480 pontot, de figyelemreméltó, hogy átlagosan mindenhol nőttek a bekerülési pontszámok. A legmagasabb bekerülési pontszám hagyományosan a Corvinus Egyetemhez volt köthető, itt 469 ponttal lehetett bekerülni a nemzetközi gazdálkodás, és 462 ponttal a nemzetközi  tanulmányok szakra.

A dobogó harmadik helyén holtversenyben az ELTE és a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia szakos  ponthatára állt, mindkét helyen 453 pont kellett a boldogsághoz. Jóval magasabb pontszám kellett az ELTE jogi karán is 2009-ben, mint a megelőző évben, ugyanis tavaly már 426 pont volt a küszöb. A Semmelweis Egyetem általános orvosi karán is magasabb volt a pontszám (egész pontosan 5 ponttal) az előző évihez képest, itt 437 pontot kellett szerezni. A legalacsonyabb „orvosi” ponthatár” egyébként 420 pont volt tavaly.

eduline