Az idén is tovább nőtt a felsőoktatásba jelentkezők száma. Valamivel kevesebb mint 140 ezren jelöltek meg legalább egy felsőoktatási intézményt – ez a 2009-es évhez képest majdnem 10 százalékkal több jelentkezést jelent, és bár a legnépszerűbb képzési területek és szakok rangsora nem változott, az egyes helyekre jelentkezők számában mégis jelentős mozgások történtek.

Összességében veszítettek népszerűségükből a gazdasági szakok, viszont kiugróan közkedveltté vált például az óvodapedagógus képzés, illetve több művészeti képzés. Összesen 56 ezer államilag támogatott hallgató kerülhet be az idén az alapképzésre, az egységes, osztatlan képzésekre (például orvosi és jogi képzés), illetve a felsőfokú szakképzésekre. A fennmaradó helyek az államilag finanszírozott alapképzések és a mesterképzések között oszlanak meg. 

A legnépszerűbbek

Számottevő változás azért nincs az élbolyban. Továbbra is a gazdaságtudományi a legnépszerűbb képzési terület, ezen belül első helyezett a turizmus-vendéglátás szak, második pedig a gazdálkodási és menedzsment ismeretek gyűjtőnév alá tartozó képzés (noha valamivel kevesebb az első helyes jelentkező, mint tavaly, még így is 16 ezren szeretnének ezeken a szakokon továbbtanulni). Kiugró növekedést mutat viszont a nemzetközi gazdálkodás alapszak, erre mintegy kétharmadával többen jelentkeztek, mint a megelőző évben.

Bár a jogi és igazgatási képzések népszerűsége elmarad a gazdaságtudományi, műszaki, társadalomtudományi és műszaki képzések mögött, maga a jogász szak azért hagyományosan dobogós vagy dobogóközeli helyezéssel büszkélkedhet – az idén például a harmadik. Szorosan a nyomában van két műszaki képzés is, a mérnök informatikus, illetve a gépészmérnök szak (negyedik és ötödik hely.)

A kommunikáció és médiatudomány képzés viszont hátrébb szorult a népszerűségi rangsorban, az idén már csak a nyolcadik helyet tudhatja a magáénak. Elemzők szerint a visszaesés valószínűleg annak tudható be, hogy a továbbtanulókat elérte a képzések népszerűségét mindig is ferde szemmel figyelő felsőoktatási elit – és nem mellékesen a munkaerőpiac – üzenete: a kommunikációs diploma önmagában nem sokat ér, az itt megszerzett ismereteknek pedig általában „nagyobb a füstje, mint a lángja”.

Másfélszeresére duzzadt ugyanakkor a pedagógiai képzéseket választók tábora, ezen belül is az óvodapedagógus lett a slágerszak (először került fel a top 20-as listára, ahol is a 18.). Növekedtek a természettudományos szakok is – erre a szakma szerint már égető szükség volt. Érdekesség viszont, hogy az eddig népszerűbbnek számító földrajz és biológia tanári szak enyhén visszaesett, míg a kevésbé kedvelt matematika, fizika és kémia szakokra meglódult a jelentkezés. 

Intézmények harca

Hosszú évek óta vezeti a népszerűségi listát az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), ide az idén 26 ezren jelentkeztek, ebből 15 ezren első helyen. Ez még a tavalyi jelentkezési kedvet is felülmúlja – 16 százalékkal többen jelölték ezúttal az intézményt, mint legutóbb. A nagy egyetemek egyébként tartják jó helyezéseiket, továbbra is közkedvelt a Szegedi Tudományegyetem, illetve a Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem is. Utóbbin most már 10 ezer fölé emelkedett az elsőhelyes jelentkezések száma, de az intézmény azzal is büszkélkedhet, hogy országosan ők a másodikok a mesterképzések népszerűségét illetően.

Az összesített jelentkezési adatokból jól látszik az is, mely intézmények váltak a verseny veszteseivé.  Ötödével kevesebb diák jelölte például a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolát, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskolát és – meglepő módon – az évekig óriási népszerűségnek örvendő Nemzetközi Üzleti Főiskolát (IBS) is. A statisztikákat böngészve egyébként mára egyre markánsabban kirajzolódik az a tendencia is, hogy a főiskolák – egy-két kivételtől eltekintve – kezdenek leszakadni. A fent felsorolt intézményeken kívül ugyanis gondban van az Általános Vállalkozási Főiskola (ÁVF), illetve a Harsányi János Főiskola is – az előbbinél is 20 százalék körüli a létszámvesztés, az utóbbi pedig már mesterképzést sem indított az idén. A lanyhuló jelentkezési kedv egyelőre elkerülte a bajai Károly Róbert Főiskolát és a Nyíregyházi Főiskolát is, ők egyaránt 15 százalék fölötti növekedést produkáltak. A főiskolák közül azonban az abszolút „mindent vivő” továbbra is a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF), amelytől – a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolájával létrejött tavalyi fúziót követően – a közeljövőben nehéz lesz elhódítani az elsőséget a főiskolai rangadóban.

A felsőoktatást választóknak a jövőben azonban érdemes megfontolniuk azt a sajátos tényt is, hogy a népszerűség és a magas jelentkezési százalékok a legtöbb esetben nem a piacon legjobban eladható diplomák irányába húznak. Arról van szó, hogy a jelentkezők szemében még mindig sokkal vonzóbb az az intézmény, amelyiknek patinás neve van, vagy éppen profin felépített marketinget folytat, de egyáltalán nem biztos, hogy az ezek alapján választott képzés végül olyan végzettséget nyújt, amely keresettnek számít majd a munkaerőpiacon. 

Új lehetőségek

Az alap- és mesterszakok évről  évre bővülő kínálata most sem mutat visszaesést, hiszen előbbiben 63, utóbbiban pedig 252 új lehetőség közül választhattak a továbbtanulni vágyók. Vannak olyan – korábban intézményspecifikusnak számító – alapszakok, melyeket egyszerre több intézmény is felkínál, ilyen például a kameraman alapszak, amelyre az idén a Színház- és Filmművészeti Egyetemen és a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán is lehetett jelentkezni. A nagyobb egyetemek sem maradnak adósok az újításokkal: indológiát, hungarológiát és iszlám tanulmányokat is folytathat mostantól az ELTE-n a vállalkozó szellemű jelentkező, a műszaki területre kívánkozók számára pedig a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán nyílt új lehetőség – jövőre járműmérnöki szakon is képezhetik magukat a műszaki tudományokra fogékonyak.

Az egyetemek mindemellett igyekeznek olyan szakokat is beindítani, amelyek máshol már slágernek számítanak, saját kínálatukban azonban eddig még nem szerepeltek. A Debreceni Egyetemen például emiatt indul el ősztől a nemzetközi tudományok alapszak, illetve a média-kommunikációs mesterszak, lévén mindkét képzés iránt óriási „kereslet” mutatkozik – olvasható az intézmény honlapján.

Enyhe fellendülést mutat a szakirányú  továbbképzések piaca is, az idén ezekre is több volt a jelentkező (mintegy 10 százalékkal). A képzéseknek ezt a válfaját eddig nem sok intézmény helyezte kínálati listájának fókuszába, a mostani elmozdulás valószínűleg már a „keresleti oldal” nyomására történt. A szakirányú továbbképzésre (köznyelven másoddiplomára) jelentkezők szinte kivétel nélkül már pozícióban lévő szakemberek, akik egy-egy vezetői állás betöltéséhez vagy valamely szűkebb téma szakértőjévé avanzsáláshoz választják a további fejtágítást. Bőséges választékot találunk ezekből a képzésekből a Budapesti Corvinus Egyetemen (például bankmenedzsment szakközgazdász, igazgatási szoftverkezelő, de van gombatermesztő is!), és felismerte a terület fontosságát az ELTE bölcsészkara is, ahol a nyelveket beszélő bölcsészek nagyban növelhetik európai uniós elhelyezkedési esélyeiket egy EU-s konferenciatolmács, esetleg egy angol, német vagy francia nyelvű uniós szakfordítói diplomával.

Kanaki Anna 

Az oktatás témaköréből további érdekességet tudhat meg az eduline szakmai támogatásával készült Oktatás Plusz 2010 című kiadványból, amelyet megvásárolhat az újságárusoknál, vagy megrendelhet a www.hvgplusz.hu weboldalon.