Szinte minden

„A rendszerváltás előtt is számos céges rendezvény, kirándulás tartalmazott csapatépítő elemeket is. Magatartás-tudományi értelemben vett csapatépítésről azonban – akárcsak szervezetfejlesztésről – csak a nyolcvanas évek közepétől lehet beszélni, amikor megjelentek a még állami vállalatok élén a profi vezetők, mint például a Skálát igazgató Demján Sándor, és a gmk-k elterjedése is kedvezett a folyamatnak” – idézzük fel a kezdeteket Kapitány Józseffel, a MediaComm ügyvezető igazgatójával. Ma már a teremben zajló játékos összerázódástól a barlangtúrán, a történelmi társasjátékokon és retrós múltidézésen át a sziklamászásig gyakorlatilag szinte minden van a piacon. 

Arra azonban cikkünk minden megszólalója felhívta a figyelmet, hogy egy kellemesen eltöltött hétvége önmagában még nem csapatépítés. „A sziklamászás, ha csak sziklamászás, akkor csoportban végzett sport. A biztonsági szabályok betartása mellett élvezetes és roppant egészséges” – magyarázza Kapitány József, és kifejti, mindemellett akkor válhat csapatépítéssé, ha a résztvevők többsége számára ismeretlen gyakorlatot végeznek, ami magas szintű együttműködést igényel. Fontos az is, hogy a kölcsönös egymásrautaltság miatt mindenki megtapasztalja a többiek és a saját fontosságát, és erre az élményre elfogadást, bizalmat, tiszteletet építhet. 

Szükséges továbbá egy szakember is, akinek a segítségével a team fel tudja dolgozni a történteket: milyen magatartások segítették, illetve milyenek hátráltatták az eredményes és hatékony megoldást, ezt követően pedig analógiákat kell találni a szervezeti, céges mindennapokkal, majd egy strukturált lépéssor szerint megoldásokat kell keresni az előrelépéshez – foglalja össze a szakember.

A cél és az eszköz

Első körben tehát HR-, illetve cégvezetőként célszerű tisztázni, mit is szeretne a vállalat: pusztán jutalommulatságot, vagy célja is van az összejövetelnek. Ez utóbbi pontos meghatározásához a tréningcégek többsége előzetes felmérést is kínál. „Meg kell határozni, mi a cél. Kulcsemberekkel folytatott előzetes beszélgetések során igyekszünk felmérni, milyen viszonyok vannak a megrendelőnél, és milyeneket szeretnének” – magyarázza Lőrinczi István, az Outdoor Mission ügyvezetője, a Partnerunio tagja. Kapitány szerint egy munkarendi változtatás vagy egy frissen formálódó csoport összekovácsolása adhat okot a csapatépítésre. A TeamSpirit nevű formációt elsősorban azért keresik a megbízók, hogy javítsanak az egymással hadilábon álló munkatársak viszonyán, és ezzel tegyék eredményesebbé közös feladatvégzésüket. „Ehhez a legfontosabb elemként én, minden mellébeszélés és misztifikálás helyett, a közös élményszerzést emelném ki” – mondja Djuroska István, a cég munkatársa.

Fontos szempont lehet a program kiválasztásakor, hogy kiknek szervezi a cég csapatépítést. „Egészen másra nyitott az értékesítő, illetve a pénzügyi szektorban dolgozó munkavállaló. Míg az előbbi számára az önkifejezés, az én prezentáció, a versenyhelyzet inkább élvezet, addig az utóbbiak kifejezetten rosszul élhetnek meg ilyen képességeket igénylő feladatokat. Szem előtt kell tartani azt is, milyen korosztály lesz túlsúlyban a résztvevők között, mint ahogy  az sem mindegy, hogy férfiak vagy nők vannak-e többségben” – számol be tapasztalatairól Tancsa István, az Atlantis Child Trainer (ACT) Kft. ügyvezető igazgatója. 

Cégüknél a legnépszerűbb program a filmforgatás. Ekkor a csapatok tagjai – akik lehetőség szerint nincsenek többen húsz főnél – napindítóként kitalálnak egy történetet, és erről forgatnak, spontán dialógusokkal, egy kisfilmet, amit este egy DVD-n megkapnak a vacsora mellé. Az exhibicionistábbak lehetnek színészek vagy rendezők, a háttérfeladatokra vágyók pedig zenét szerkeszthetnek, vagy gondoskodhatnak a jelmezosztásról. „Leginkább a motorizációt mellőző, magasság, sebesség jegyében fejlesztünk ki feladatokat, de olyan tréningjeink is vannak, amelyeken nagy kártyalapokból kell várat építeni vagy ytongból szobrot emelni” – villantja fel Djuroska István a csapatépítő-skála további kínálatát.

Játékszabályok

Előfordul azonban az is, hogy valaki kifejezetten negatív élményekkel tér haza egy csapatépítésről. „A mi csapatépítőnk nem volt túl szívderítő. Egy erdőben, csoportokra osztva, különböző feladatokat kellett megoldanunk. A csapatomban volt egy mozgássérült férfi is, aki értelemszerűen lassabban mozgott, és az árkok átugrása nehézséget okozott neki. A píárigazgató, aki szintén a csoportunk tagja volt, elégedetlenkedett, hogy így nem tudjuk teljesíteni a feladatokat. Felajánlottuk neki, hogy váljunk ketté, menjen előre a teljesítményorientáltabbakkal, mi majd követjük. Ez azonban nem tetszett neki, így mi néhányan, mozgássérült kollégánkkal visszamentük a kiindulópontra, mert így teljesíthetetlen volt a pálya. A tréning után behívatott a HR-igazgató, és azt mondta: nem vagyok csapatjátékos, nem jól oldottam meg a feladatot. Megkérdeztem tőle, hogyan kellett volna cselekednem, erre azt mondta, nem tudja, de nem így" – meséli egy multinacionális cég egykori marketingese.
 
Hogyan lehet a negatív tapasztalatokat elkerülni, rosszul működő, esetleg megkövesedett viszonyokat fellazítani és újakat teremteni? „Ha a vezetőt kell fejleszteni, akkor lehet, hogy egy csapatépítő előtt érdemes őt egy külön vezetőfejlesztő tréningre vagy coachingra (személyre szabott vezetői fejlesztés) invitálni” – magyarázza Lőrinczi István. Kapitány pedig így sommáz: „Amatőrökkel tilos szóba állni. Nem csak vállak, lábak törhetnek, főleg és elsősorban lelkek.” Tancsa István pedig azt mondja: főszabály a csapatépítésnél, hogy senkire nem szabad rákényszeríteni semmit, bárki bármilyen szituációban mondhat nemet anélkül, hogy megszégyenülne miatta.

Tapasztalati úton

„Évente két alkalommal rendezünk a cég összes dolgozójának csapatépítőt. A szervező céget tenderen választjuk ki. A beérkezett pályamunkákat az alapján szűrjük, hogy melyik felel meg a leginkább az adott évi rendezvénykoncepciónknak" –  meséli érdeklődésünkre Medveczky Dóra, a TV2 szervezetfejlesztési osztályának vezetője, hozzátéve: emellett minden igazgatóság évente saját csapatépítőt tart összerázódás és kikapcsolódás címén, amiket házon belül szerveznek meg. 

Az elsődleges cél a kikapcsolódás, de „fontos az is, hogy általuk az egymás mellett dolgozó kollégák közös munkája eredményesebbé, hatékonyabbá váljon". A csapatépítőket általában tematizálják, legutóbb az „alkalmazkodás" fogalma köré építették fel a programot. A munkavállalói visszajelzésekkel kapcsolatban úgy nyilatkoztak a kereskedelmi tévénél: „A csapatépítő rendezvényeken készült videók és fotók egy közös mappába kerülnek az intraneten, és mérföldköveit jelentik egy-egy osztály épülésének, szórakoztató pillanatainak".

„A csapatépítő során rengeteg energia szabadult fel a résztvevőkből azáltal, hogy egymásra utaltan, időnyomás terhe alatt, kétkezi munkával, közösen hoztak létre egy értéket jelentő, az állatok és a környezetünk számára hasznos dolgot” –  ezt a karitatív csapatépítést választó Otis Kft. HR-vezetője, Ignátkó Zsuzsanna mondta egy vadetető megépítésében megtestesült csapatépítő tréningről. Egyúttal kifejtette: „A cég üzleti eredményeit számtalan külső és belső körülmény befolyásolja. Az utóbbiak közül kétségkívül a munkatársak teljesítménye határozza meg a legdirektebben azt, hogy a sikerek vagy a nehézségek felé tart-e a „vállalat hajója”. Ha nincs egységben a csapat, lojalitás sem várható a munkatársaktól, hiszen nincs mihez elkötelezetté válniuk.


Megoldások forintban

A csapatépítés gyakori és fontos eleme az úgynevezett utánkövetés (follow-up), amikor is pár héttel az akció, a tréning után interjúztatják a résztvevőket, vezetőket, akik így visszacsatolást kaphatnak az eredményekről. Persze van, amikor ennél kevesebb is jelzésértékű. „Ha két, korábban egymást kerülő munkatárs nevetve meséli a többieknek az átélt megpróbáltatást, a tréninget sikeresnek vesszük” – mondja Djuroska, amikor arról érdeklődünk, mikor elégedettek egy-egy csapatépítővel.

És hogy mindezt mennyiért? A megkérdezett cégek többsége összecsengő árakat mondott, nevezetesen – a kért program összetettségétől, ember- és helyigényétől, valamint a résztvevők számától függően – néhány százezertől 2 millió forintig számlázhatnak a tréningcégek. A megbízók zöme száz főnél többet foglalkoztató cég, amelyeknél az is előfordul – a gyakran multinacionális jelleg miatt –, hogy angol nyelven kérik a csapatépítőt, ami emeli a költségeket


Kovács Andrea