Többet keres, aki külföldön is tanult
Külföldön tanulni már nem csak a gazdag emberek privilégiuma. A külföldi tanintézményben esetleg egy cégnél szerzett tudás és szakmai gyakorlat, nem csak jól mutat az önéletrajzban, hanem komoly előnyt is jelent a munkaerőpiacon.
Mindenkinek vannak olyan ismerősei, barátai, akik egy külföldi egyetemen tanulnak, vagy részt vesznek az itthon is elérhető tengernyi diákcsere, ösztöndíj, szakmai gyakorlati program valamelyikében. A hazai egyetemeken, főiskolákon évről évre nagyobb népszerűségnek örvendenek ezek a lehetőségek a hallgatók körében. Mindez jól magyarázható azzal, hogy a magyar emberek is egyre nyitottabbak az új dolgok megismerésére és nő a mobilitási hajlandóságuk. Arról nem is beszélve, hogy sokan belátják azt is, a hazai munkaadók örömmel fogadják a külföldön szerzett ismereteket. Lássuk csak, mik azok a pontok, amiket önéletrajzunkban olvasva elismerően bólogatnak a HR szakemberek.
Külföldi tanulmányok
Akinek volt alkalma akár csak egy fél évig is külföldi egyetemen tanulmányokat folytatni, az előszeretettel, fel is hívja erre a figyelmet. Pár hónapos külföldi tartózkodás esetén már biztosan találkozhatunk a különböző közösségi oldalakon, Portugália, Anglia, Hollandia, stb. lakóhely/tanulmányok megjelölésekkel. De az egy-két hónapos nyári suli is az önéletrajz központi részébe kerül. Köszönhető ez nagyrészt annak, hogy még mindig él az a meglátás, miszerint a külföldi egyetemek sokkal jobb szakembereket képeznek, mint a hazaiak. A haverok körében pedig még mindig trendi külföldön dolgozni, tanulni. Nincsenek nagyon másként ennek megítélésében a munkaügyi osztály dolgozói sem, akik előszeretettel teszik a kinyomtatott önéletrajz kupac tetejére azt, amelyikben a tanulmányok bekezdésnél a Cambridge, Oxford vagy Párizs városnevek szerepelnek a felsőfokú tanulmányok helyszíneként.
Nyelvtudás
A külföldi tanulmányok, szakmai gyakorlatok leginkább kézzelfogható előnye a nyelvtudásunk fejlesztésének lehetősége. A más országban való fél éves tartózkodás után hazatért fiatalok 73%-a tesz sikeres középfokú nyelvvizsgát. Egy évnél hosszabb kint tartózkodás esetén ez az arány 96%, a felsőfokú nyelvvizsgáké pedig 58%. Ebből is jól látszik, hogy a külföldön eltöltött akár két hónap során is annyit tanulhat valaki egy idegen nyelvből, mint az iskolai nyelvoktatásban három év alatt. A munkaerőközvetítők és HR szakemberek szeretik a huzamosabb idejű külföldi tartózkodást, lévén ez komoly garanciát jelent a pályázó nyelvtudására.
Szakmai gyakorlat
A szakmai gyakorlatot célzó programok jelentkezői, külföldön egy az adott helyi sajátosságoknak, kultúrának megfelelő környezetben működő cégnél végezhetnek munkát. Az itt szerzet tapasztalat és tudás komoly tőkét jelent a későbbi munkavállalás során. Az export cégek például kifejezetten keresik azokat a munkatársakat, akik kapcsolatrendszerrel, a helyi viszonyok, a kultúra, esetleg a nálunk nem használt technológiák ismeretével rendelkeznek a célországban. Éppen ezért már egy fél éves az adott országban szerzett tapasztalattal is tuti befutók lehetünk, egy külképviseleti, vagy külkereskedelmi pozíció megpályázásánál. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy komoly referenciának számít egy neves kutatóintézetnél, multinál eltöltött gyakorlat is.
Tulajdonságaink
Miután a külföldi tanulmányunkkal, remek nyelvtudásunkkal és kuriózumnak számító szakmai ismereteinkkel pozitív benyomást tettünk az önéletrajzunkat kezében tartó munkáltatóra, már csak egy dolog van hátra. Személyi tulajdonságaink részletezésekor ne felejtsük el megemlíteni a nyitottságot, önállóságot, széleskörű látásmódot, és más kultúrák ismeretét, melyet külföldi tartózkodásunk során volt alkalmunk magunkévá tenni.
Könnyen belátható, hogy az önéletrajzunk valamennyi pontjánál kézzelfogható pluszként jelentkezik a külföldi tanulás. Egy ismert hazai fejvadász cég szerint a külföldön eltöltött egy éves munkavégzéssel, közel a duplájára növeljük munkaerőpiaci értékünket. Persze, ne gondoljuk, hogy egy fél éves vakációra való befizetéssel garantált a siker. Az esetek többségében ugyanis hamar kiderül, hogy a papír sok mindent elbír, a tényleges szakértelem pedig nem csak tudásunk megszerzésének helyszínétől függ.
