Útlevél Európába?
Évi 140.000 Euró, azaz közel 34 millió forint. Ennyit fordít Magyarország az Európai Unió tagállamai közötti munkavállalást és a tanulmányi célú mobilitást támogató egységes dokumentum rendszer népszerűsítésére. Ennek is köszönhető, hogy az Európai Bizottság idei felmérése alapján bombasikernek minősítették az Európai Parlament által 2005. január 1-én bevezetett Europass keretrendszert. Sok hűhó semmiért, vagy tényleg ebben rejlik szaktudásunk külföldi elismerésének titka?
Az Európai Parlament 2005. január 1-én vezette be az Europass keretrendszert annak érdekében, hogy elősegítse az Európa szerte eltérő képesítési rendszerek, bizonyítványok, szaktudások és kompetenciák átláthatóságát. Az Europass dokumentum csomag segítségével, személyi portfolió hozható létre, mely alkalmas végzettségeink, oktatásban és képzésben szerzett ismereteink bemutatásra, munkavállalás esetén a munkaadók tájékoztatására Európában.
A magyar Nemzeti Europass Központ (NEK) megalakítására az Educatio Kht. kapott megbízást az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól. A NEK hivatott ellátni az Europass dokumentumok népszerűsítésével kapcsolatos feladatokat, vagyis az Europass portfolió központi információs rendszerének létrehozását, kapcsolattartást az európai hálózattal és a dokumentumok promócióját. A szervezet évente körülbelül 140.000 Euróból gazdálkodik, mely összeg egyik fele uniós, másik pedig állami forrásból érkezik.
Nem várt siker
Az Európai Bizottság idén nyáron adta ki jelentését, melyben az Europass keretrendszer bevezetése óta eltelt három év tapasztalatait foglalták össze. A jelentés alapján mindenki sikerként könyvelte el a projektet. Beszámoltak az Európa szerte kitöltött 3 millió Europass önéletrajzról, a 12 milliós weboldal látogatásról, és persze a 100 ezer kiállított mobilitási igazolványról is. Mindez nem is meglepő, hiszen a magyarországi egyetemeken folytatott kampányból kiindulva feltehetően uniós szinten sem kis erőfeszítéseket tettek a dokumentumok ismerté válása érdekében.
A kiadott sajtóközleményeket olvasva azonban kis hiányérzetünk támadhat, lévén bármennyire is szépen hangzanak a százezres, sőt milliós nagyságrendű számok, talán pont a lényeg maradt ki. Egy sort sem olvashatunk a megjelent cikkekben arról, hogy a gyakorlatban miként segítette elő a dokumentumcsomag a kitűzött célokat. Nem találunk utalást arra, milyen előnyökre tettek szert a fiatalok azóta, hogy az Europass dokumentumokat megkapták, használják. Talán Európa szerte megnyíltak a kapuk a magyar fiatalok előtt?
Magyarországon, akárcsak egész Európában a dokumentumok közül az egységes Önéletrajz volt a legsikeresebb, ennek kitöltését 211 ezer érdeklődő választotta, amivel az uniós tagállamok között az előkelő 7. helyen állunk. Mindez persze még nem bizonyítja a program hasznosságát, csupán a kampány eredményességét.
Europass portfolió
Lássuk miből is áll az Europass portfólió. A csomag öt iratot foglal magában, melyeket két csoportra oszthatunk. Az egyik kategóriába a hivatalos szervek által kiadott papírok szerepelnek, míg a másikban az általunk önkéntesen választhatóak. Az előbbibe tartozik az Oklevélmelléklet, a Bizonyítvány-kiegészítő és a Mobilitási igazolvány, míg a másodikba az Önéletrajz és a Nyelvi útlevél. Az Oklevélmelléklet (főiskola vagy egyetem estén) és Bizonyítvány-kiegészítő (OKJ képzés esetén) a képzőintézmény által kiadott igazolás, mely külföldi munkavállalás alkalmával informálja a munkaadót a jelentkezők képesítéséről. Bemutatja az ország oktatási rendszerét, a tanintézményt, a szak elvégzése során tanult tárgyakat, és a hallgató eredményeit. A Mobilitási igazolvány a külföldön eltöltött szakmai gyakorlatok és tanulmányok igazolására szolgáló okmány. Az Önéletrajz és Nyelvi Útlevél kitöltése pedig egy lehetőség arra, hogy az Unióban elfogadott és használt anyaggal próbálhassunk szerencsét külföldi munkavállaláskor.
Az egységes dokumentumok létjogosultsága
A célkitűzések szerint 2015-re az Európai Unió a világ legversenyképesebb régiója lesz. Ennek elérése érdekében növelni kell a tanulmányi és munkavállalói mobilitást, melynek jelenleg gátat szab a tagállamok eltérő oktatási rendszere, az azonos megnevezésű végzettségek által takart tudásszintek különbözősége, és a más országokból érkezőkkel szembeni bizalmatlanság. Ezen problémák kezelésének fontossága nem képezheti vita tárgyat, viszont a megoldásra kidolgozott módszerek már annál inkább.
Szalaggal átkötött papírcsomag
Az Europass keretrendszer mindenképp segítheti az egységesítést, de a végzősök által kapott, oklevélben elhelyezett sokadik melléklet már erősen toldozás-foltozás jelleget kezd ölteni. Lassan ott tartunk, hogy az oklevél/diploma már egy csomag papír, melyhez a diplomaosztón egy befőttes gumit is adhatnának, a mellékletek egybekötése végett. Az egyik budapesti főiskola diplomaosztó ünnepségén a végzősök fele azért nem kapta meg az oklevelét, mert hiányzott belőle egy melléklet. További egynegyedüknek kimaradt a szintén külön papíron szereplő idegen nyelvű fordítás. Két hónapra rá pedig, amikor már mindenki azt gondolta beszerezte az összes létező papírt, érkezett egy levél mely arról tájékoztatott, hogy elkészült a harmadik kiegészítő irat… Arról persze a hallgatók 90%-ának fogalma sem volt, melyik melléklet milyen célt szolgál.
A plusz papírok csupán ideiglenes megoldást jelenthetnek, de még annak sem kimondottan praktikusak. A jövő valószínűleg az egységes oktatási rendszer lesz, ahol valamennyi az Unióban végzett tanuló számára egyforma oklevelet állítanak ki. Mindez persze magával vonja azt is, hogy a hazai oktatási rendszerből száműzik azokat a nyugaton nem divatos módszereket, melyek pozitívan különböztették meg az itthon végzett szakembereket, és meghonosítják az itteni szokásokkal, körülményekkel egyáltalán össze nem passzoló máshol bevált eszközöket…
Elismert külföldi gyakorlat
A külföldi gyakorlatok, tanulmányok növekvő népszerűsége nem meglepő, hiszen a más kultúrákban szerzett tapasztalat, az otthon nem alkalmazott technológiák megismerése és a jó nyelvtudás aranyat ér. Az Európa szerte három év alatt igényelt százezer Mobilitási igazolványban az Europass portfolió egyik népszerű elemét ismerhetjük meg. A dokumentum célja érthető, azonban felhasználási területe egyelőre nem igazán világos. A hivatalosan kiadott igazolványt, az Egész életen át tartó tanulás, a Leonardo da Vinci mobilitás program és egy-két kevésbé ismert szervezet programja mellett a Socrates Comenius, és a Socrates Erasmus programok bizonyos területén résztvevők igényelhetik.
A külföldön szerzett ismeretek és tudás bemutatására szolgáló igazolvány esetében kicsit visszásnak tűnik, hogy ilyen kevés programra szűkítik annak felhasználói körét. A temérdek európai gyakorlati és tanulási lehetőség közül számos olyan létezik, mely színvonalát tekintve felveszi a versenyt a fent említettekkel, sőt…
További kérdésként merül fel az is, hogy az igazolványnak milyen szerepe lesz egy állásinterjú során. A szakmai gyakorlatokon való részvétel egy lehetőség a fiatalok készségének, tudásának fejlesztésére, de egyáltalán nem garancia a magasabb képzettségre. Tudják ezt jól a HR szakemberek is, ezért egy felvételi eljárás során, nem az számít kinek milyen papírja van, hanem az, hogy mit tud valójában. A tudás nem papíron alapszik, olyan módon is megszerezhető, amiért nem jár Mobilitási igazolvány.
Jól beszélek angolul?
Nyilván felületes vizsgálatunk eredményezi, de a dokumentum család legkevésbé értett eleme a Nyelvi útlevél. A Nyelvi útlevél lényege, hogy részletesen kifejthessük milyen idegen nyelvi ismeretekkel rendelkezünk. Külön-külön osztályozható, a szövegértés, a fogalmazási készség, leírhatjuk benne mennyi ideig volt levelező társunk, hány alkalommal találkoztunk külföldiekkel, és még számos más információt. A probléma csupán az, hogy akár egy tíz oldalas esszét is írhatunk nyelvi készségeinkről, de akárhova is kerülünk az első dolog az lesz próbára tesznek használni is tudjuk-e tudásunkat. Egy önismereten alapuló adatlap nem festhet reális képet, de ha mégis akkor is feleslegesnek tűnik túlzott részletekbe mélyedni, hiszen mint azt már korábban is említettük nem a papír számít.
Az egységes önéletrajz
Azoknak akik találkoztak már az Europass kifejezéssel a nevet ismét hallva nagy valószínűséggel egy önéletrajz típus jut eszükbe. Az Eurpass dokumentum család ötödik és egyben legnépszerűbb eleme az Önéletrajz. Ismertségének számos oka lehet, de talán az tűnik a leginkább kézenfekvőnek, hogy egy roppant egyszerűen kitölthető sablonról van szó, melyet bárki nap mint nap használni tud hazai viszonylatban is.
Az önéletrajz első ránézésre szabvány formájának és mindig azonos pontjainak köszönhetően a HR szakemberek és a lusta munkavállalók álmának tűnik. Való igaz, hogy az egységes formának köszönhetően a kezelése sokkal egyszerűbb, mint a különböző típusú pályázatoké. Azonban a nagy egyformasággal veszik el az önéletrajz egyik fontos funkciója, mégpedig az egyénisége. Egy álláshirdetésre beadott önéletrajz rengeteget elárul annak készítőjéről anélkül is, hogy a tartalmát vizsgálnánk. Éppen ezért amennyi előnye származik a munkaadónak, ugyanannyi hátránya is, hiszen megfosztja magát egy nagyon hasznos információ forrástól.
Az önéletrajz (igaz ez a Nyelvi útlevélre is) kitöltése pofon egyszerű, ötletes és rendkívül gyorsan elkészíthető egy online form segítségével. Minden egyes pontnál részletes leírás olvasható arról, hova mit írjunk. A hibázás lehetősége gyakorlatilag kizárva. Pozitívum a számos mentési lehetőség (pdf, doc, xml, html, stb.), de külön örömteli az Open Office formátum, és ötletes az adatbázisokba feltölthető xml változat is.
Az egyszerűség azonban némi hátránnyal is párosul, mivel a dokumentumot első ránézésre olyan embereknek találták ki, akik lusták és képtelenek lennének önmaguktól egy önéletrajzot elkészíteni. Ebből kifolyólag, egyszerű és nem különösebben szép a megjelenése, az egyéni ötletek kizárva. A bal felső sarokban található Europass logó pedig egyenesen olcsó kinézetet kölcsönöz az egésznek. Egy komoly pozícióra történő jelentkezésnél meglepődnénk, ha hasonlóval találkoznánk.
Az igazi megoldás?
Az öt dokumentum megvizsgálása után állíthatjuk, hogy az egységesített oktatási rendszer felé tett lépések elengedhetetlenek, de egyelőre túlzás lenne azt állítani, hogy az Europass jelenti a tökéletes megoldást. A dokumentumok jövőjét tekintve fontos kérdés, hogy megmarad-e az önkéntes alapon történő használat, esetleg közvetve vagy közvetlenül ezek kizárólagosságára kényszerítenek mindenkit. Ebben az esetben a különböző egyéniségek kibontakozási lehetőségén eshet csorba, amennyiben viszont megmarad az önkéntes alapú használat, akkor nem jósolható hosszú jövő a projektnek, lévén nem várható egység, ha mindenki eldöntheti részt kíván-e venni benne, vagy sem. Gondolatébresztőnek talán még annyit érdemes megjegyezni, hogy az Európai Parlament hiába jelöli meg a mobilitás hiányának okaként az eltérő oktatási rendszert és a különböző dokumentumok hiányát, feltehetően nem tévedünk nagyot ha azt feltételezzük, hogy a külföldi munkavállalás lehetőségének korlátait nem egy egységes önéletrajz hiányában, sokkal inkább politikai érdekekben kell keresnünk.
