Tavaly szeptembertől felmenő rendszerben bevezették az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tankönyveit is a kerettantervekkel együtt - már gyűlnek a tapasztalatok.
Az új tankönyvekben határozott állásfoglalást olvashatnak a nyolcadikosok az abortusz kérdéséről, az önkielégítésről, sőt a homoszexualitásról is.
Úgy gondolják, második nekifutásra sem sikerült korszerű irodalom- és történelemtankönyveket összetenni a 2020-ban bevezetett új Nemzeti Alaptantervhez.
Új tantárgyakkal és tankönyvekkel, módosított óraszámokkal debütált szeptember 1-jén az átdolgozott Nemzeti alaptanterv. A dokumentum – amelytől a diákok és a pedagógusok többek között a tananyag csökkentését várták – nem aratott osztatlan sikert.
A tüntetések ellenére a tervek szerint indulhat a félév a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, Vidnyánszky hajlandó lenne tárgyalni a diákokkal. Újabb egyetemeken találtak koronavírus-fertőzötteket és van olyan iskola, ahol visszavonásig digitális tanrendre álltak át. Mindemellett kilenc egyetem is bekerült a Times Higher Education (THE) 2021-es rangsorába. Összeszedtük a nap legfontosabb híreit.
Elindult a tanév, de még mindig okozhat meglepetéseket.
A 2020/21-es tanévtől már minden diák - összesen 1,2 millió tanuló - teljesen ingyenesen kapja a tankönyveket - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára hétfőn.
Hogyan tovább a 2020/2021-es tanévben, miben változnak az új tankönyvek és hogyan dolgoznak majd az iskolaőrök? Heti hírösszefoglalónkat olvashatjátok.
Szeptembertől a tankönyvek terén is változások lesznek - mutatjuk, kiket érint.
A Történelemtanárok Egylete és a szaktanárok után most a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) is kifejtette a véleményét az új tankönyvfelhozatalról.
Érdekes hasonlóság van az új Nemzeti tantervhez készült tankönyvek és a régi Mozaikos matekkönyvek között.
Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára az új történelemkönyveket ért kritikát A tanú című film híres jelenetével is szemléltette, ahol az „ítélet” már előbb készen volt, mint maga a „per”.
Sokan álmodoznak arról, hogy külföldön tanuljanak, de amikor választani kell a brit és az amerikai egyetemek között, könnyű elveszni. Mindkét rendszer világszínvonalú, mégis másképp működik: eltér a tanórák felépítése, a felvételi folyamata, a közösségi élet és a mindennapok ritmusa. Ritli Zsanett írása, aki a University of St. Andrews alumnájaként és jelenlegi Fulbright-ösztöndíjas NYU hallgatóként mindkét felsőoktatási rendszerben első kézből szerzett tapasztalatot.
