Augusztus 7-ig lehet jelentkezni a pótfelvételin meghirdetett képzésekre, melyek nagy része csak önköltséges formában indul, azonban ezek között is akadnak kiemelkedően drága képzések.
A 700 ezer forintostól egészen a 4,7 millió forintos tandíjakig találtunk mindenféle összeget.
Akár 50 százalékos kedvezményt is kaphatnak az első félév tandíjából a jelentkezők, ha elég pontot szereztek a felvételin.
Jobb esetben 250-350 ezer forint közötti összeg, rosszabb esetben viszont akár a 700 ezer forintot, sőt, az 1,3 millió forintot is meghaladhatja a tandíj összege a 2025-ös felsőoktatási felvételi legnépszerűbb képzésein.
Van, ahol a hallgatók több mint 70 százaléka önköltséges formában tanul.
Az ország legolcsóbb és legdrágább képzése között több mint 31 millió forint a különbség.
A felsőoktatási tanulmányok megkezdése gyakran együtt jár az önálló élet elindításával is. Önköltséges és államilag finanszírozott képzés mellett is előfordulhatnak nagyobb kiadások. Szerencsére ezekre a helyzetekre is van megoldás.
A 2024-es felvételi eljárásban tavalyhoz képest több állami ösztöndíjas helyet biztosított az állam, de a felvételizők egyötödének még így is eléggé mélyen a zsebükbe kell nyúlnia, hogy kifizethessék az egyetemi oktatást.
Államilag támogatott vagy önköltségesként tanultok? Mindkettő finanszírozási formából át lehet kerülni a másikba. Mutatjuk, mit kell tudnotok az egyetemi átsorolásról.
200 ezer forintos képzést alig találni, átlagosan 300-400 ezer forintot kell félévente fizetni a tandíjakért. Megnéztük, mennyit kell fizetnie azoknak a frissen felvett hallgatóknak, akik a nappali alapképzésüket önköltséges formában fogják végezni szeptembertől az egyetemen.
A népszerűbb egyetemek közül egyedül a Pázmányon találtunk állami ösztöndíjas bölcsészképzést. A legtöbb egyetem csak önköltséges szakokat indít a bölcsészkarán.
Nem vettek fel állami ösztöndíjas szakra? Nem kell aggódni, hoztunk pár ösztöndíjat, amelyeket akkor is megigényelhettek, ha önköltséges képzésben fogtok tanulni.
Az a kisebb probléma a közétkeztetéssel kapcsolatban, hogy a diákoknak nem jut elég idejük a menzán felszolgált ebéd elfogyasztására. A nagyobb, hogy - főként a középiskolák esetében - menza sem áll rendelkezésre, így a tanulók leghamarabb akkor jutnak főtt ételhez, amikor a tanítás után hazaérnek.
