Hiába vesznek fel állami ösztöndíjas helyre, nem garantált, hogy az egyetemi képzés végéig ingyen tanulhatsz. Fontos tudni, hogy a tanulmányi teljesítményed alapján átkerülhetsz önköltséges formába. A visszasorolás pedig nem automatikus.
Augusztus 7-ig lehet jelentkezni a pótfelvételin meghirdetett képzésekre, melyek nagy része csak önköltséges formában indul, azonban ezek között is akadnak kiemelkedően drága képzések.
A 700 ezer forintostól egészen a 4,7 millió forintos tandíjakig találtunk mindenféle összeget.
Akár 50 százalékos kedvezményt is kaphatnak az első félév tandíjából a jelentkezők, ha elég pontot szereztek a felvételin.
Jobb esetben 250-350 ezer forint közötti összeg, rosszabb esetben viszont akár a 700 ezer forintot, sőt, az 1,3 millió forintot is meghaladhatja a tandíj összege a 2025-ös felsőoktatási felvételi legnépszerűbb képzésein.
Van, ahol a hallgatók több mint 70 százaléka önköltséges formában tanul.
Az ország legolcsóbb és legdrágább képzése között több mint 31 millió forint a különbség.
A felsőoktatási tanulmányok megkezdése gyakran együtt jár az önálló élet elindításával is. Önköltséges és államilag finanszírozott képzés mellett is előfordulhatnak nagyobb kiadások. Szerencsére ezekre a helyzetekre is van megoldás.
A 2024-es felvételi eljárásban tavalyhoz képest több állami ösztöndíjas helyet biztosított az állam, de a felvételizők egyötödének még így is eléggé mélyen a zsebükbe kell nyúlnia, hogy kifizethessék az egyetemi oktatást.
Államilag támogatott vagy önköltségesként tanultok? Mindkettő finanszírozási formából át lehet kerülni a másikba. Mutatjuk, mit kell tudnotok az egyetemi átsorolásról.
200 ezer forintos képzést alig találni, átlagosan 300-400 ezer forintot kell félévente fizetni a tandíjakért. Megnéztük, mennyit kell fizetnie azoknak a frissen felvett hallgatóknak, akik a nappali alapképzésüket önköltséges formában fogják végezni szeptembertől az egyetemen.
A népszerűbb egyetemek közül egyedül a Pázmányon találtunk állami ösztöndíjas bölcsészképzést. A legtöbb egyetem csak önköltséges szakokat indít a bölcsészkarán.
Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.
