Az ellenzéki képviselők 40-nél is több módosító javaslatát ugyanakkor vita nélkül leszavazták a fideszes képviselők az Országgyűlés kulturális bizottságában.
Marad a napi egy tesi, mi lesz a második idegen nyelvvel és hány órában lesz biosz vagy fizika? Mutatjuk milyen órarenddel számolhatnak azok, akik szeptembertől gimnáziumban tanulnak majd.
Hány órában tanulnak magyart, idegen nyelveket, és hány tesiórájuk lesz a következő tanévben az általános iskola 5-8. osztályába járó diákoknak?
Milyen óraszámban tanulnak majd magyart, éneket vagy éppen erkölcstant az általános iskola alsó tagozatába járók? Miből áll össze a heti 24-25 óra? Most minden kérdésre válaszolunk: itt a teljes tantárgylista.
Hogyan kellene működnie egy oktatási rendszerben az óraszámok elosztásának? Érdekes kérdést tett fel Jocó bácsi a nemrég indult órarendtervezésekkel kapcsolatban.
A világ országaiban más-más hosszúságú időt töltenek iskolában a gyerekek. Vajon melyik a legjobb a diákoknak?
Legalább egy évvel halasszák el az új Nemzeti alaptanterv (NAT) bevezetését – ezt javasolja a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága, amely hétfőn hozta nyilvánosságra részletes véleményét a NAT-tervezetről. Azt írják, az óraszámok túl magasak, a diákok iskolai terhelése már-már „életkorlátozó tényező”, ugyanakkor a természettudományos tárgyak háttérbe szorulása aggasztó.
Szeretném, ha nem leterhelt, unott diákok ülnének a padokban, ha a gyerekeknek nem kellene egy felnőttnél is több munkát végezni, ha nem kellene a tankönyvben lévő hibákat folyton javítanom - írja Facebook-oldalán Jocó bácsi.
Miért baj, ha egy elsős általános iskolásnak napi hat órája van? Tud-e készülni az érettségire és a nyelvvizsgára egy középiskolás, ha hetente kétszer-háromszor nyolc tanórát kell végigülnie? Olvasói vélemények és beszámolók.
Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.
