Ha tovább romlik a járványhelyzet, nem szabad megtartani az idei érettségi vizsgákat – jelentette ki a németországi Oktatási és Tudományos Unió (GEW) elnöke, aki szerint a járványhelyzet miatt megoldás lenne, ha a végzősök az érettségi jegyeket tanulmányi eredményeik alapján kapnák meg.
Nincs értelme az érettségi előtt két hétre visszaengedni a középiskolákba a végzősöket – ez derül ki azokból az e-mailekből, amelyeket az Eduline szerkesztősége kapott idén érettségizőktől. Sokan ráadásul attól tartanak, hogy ha április végén megfertőződnek az iskolában, éppen az írásbeli érettségire betegednek le vagy kerülnek karanténba, ez pedig még nehezebbé teszi a helyzetüket. Pedig egyébként sincs könnyű dolguk. Egy átlagos tanév 180 tanítási napból áll - a végzős évfolyam tavaly március óta 148 napot töltött otthon, és még nincs vége a digitális oktatásnak.
A petíciót másfél hete indították, az aláírók azt kérik a kormánytól, ne tartsák meg a szóbeli érettségi vizsgákat.
Sem az írásbelit, sem a szóbelit nem tartják meg.
Az aktuális érettségi vizsgák esetleges eltörlése már második éve tartja lázban a végzősöket. Bár a jelenlegi álláspont szerint marad minden a régiben, sőt 2021-ben szóbeli vizsgák is lesznek, érdekes elgondolkozni azon, vajon megoldás lehet-e az utóbbi hónapokban kialakult helyzetre a központi vizsgák törlése.
A múlt héten indult petíciót amíg lehetett, közel 30 ezren írták alá.
Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.
