Különleges felfedezésre bukkantak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyik könyvtárában: egy 19. századi könyv gerincében közel 900 éves kódextöredékek rejtőztek.
Mennyire emlékeztek ezekre a történelmi eseményekre?
A legújabb tudományos bizonyítékok szerint a macskák és emberek szoros kapcsolata nem tízezer, hanem mindössze 3,5–4 ezer éve kezdődött, ráadásul nem a Közel-Keleten, hanem Észak-Afrikában.
Egyre kevesebben vesznek tollat a kezükbe, és ezzel nemcsak egy régi készség kopik ki az életünkből, hanem olyan kognitív és érzékszervi folyamatok is, amelyeknek évszázadokig kulcsszerepük volt a tanulásban és az önkifejezésben.
Több mint száz éve várt megoldásra az a rejtély, kinek a maradványai kerültek elő a Margit-szigeten 1915-ben. Az ELTE kutatói most genetikai és igazságügyi vizsgálatokkal igazolták: a csontok az Árpád- és Rurik-dinasztiához is köthető macsói bán, Béla herceghez tartoztak.
A 2025-ös országos kompetenciamérésen összességében javultak a diákok történelemből elért eredményei, ám az ötödikeseknél komoly visszaesés látszik: 2024-hez képest átlagosan 47 képességponttal gyengébb eredményt értek el. Minden más évfolyamon viszont legalább 32 ponttal jobb teljesítményt mértek, mint egy évvel korábban. Egy nagydobosi iskola, túlszárnyalva az országos átlagot, messze a legjobbak között teljesített a 6. évfolyamos felmérésen.
A tökfaragás, a „csokit vagy csalunk” és a boszorkányjelmezek ma már világszerte a Halloween elengedhetetlen részei. Kevesen tudják azonban, hogy e színes, vidám, mégis baljós ünnep eredete nem Amerikából, hanem az ősi kelta hagyományokból ered. A több mint kétezer éves Samhain-ünnep máig ott kísért a jelmezekben, a gyertyák fényében és a fekete macskák titokzatos pillantásában.
A gyerekek iskolába járásának története szoros összefonódik a közlekedési lehetőségek fejlődésével: mielőtt elterjedtek volna az iskolabuszok, sokan gyalog, mások lóvontatású járművekkel tették meg az utat.
Közel 70 évvel ezelőtt 1956. október 23-án kezdetben békés tüntetés céljából kezdtek gyülekezni az egyetemisták az akkori Műegyetem udvarán Budapest XI. kerületében.
1956. október 23-án délelőtt még megtartották az órákat a BME-n, az ELTE rektori tanácsa kiállt a diktatúra ellen tüntetést szervező hallgatók mellett és az egyetem oktatói a diákokkal együtt vonultak a békésnek induló demonstráción, mely végül az ÁVH sortüze után a Magyar Rádió épületének elfoglalásához vezetett.
Tudjátok, milyen történelmi esemény alapján készültek ezek a festmények?
Az egyetemeknek nemcsak a hallgatók megszerzéséért, hanem a tudásközpontokként való működésért és az universitas szellemiségének életben tartásáért folytatott versenyt is meg kell nyerniük – mondja Szilágyi János Ede, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) nemrég hivatalba lépett elnöke.
