Két éve vezették be az órák alatti telefontilalmat Ausztráliában, és az első tapasztalatok szerint a diákok jobban figyelnek, kevesebb a konfliktus, és javultak a társas kapcsolatok. A szakértők szerint azonban a hatások mérésére még nincs elég adat, és nem minden diák ért egyet a szabályozással.
Az elmúlt években drámaian nőtt azoknak a diákoknak a száma, akiknek külön figyelemre van szükségük az iskolában, a pedagógusok pedig gyakran egyedül maradnak ezekkel a kihívásokkal.
Milyen hosszú távú következménye lehet, ha egy kisgyerek túl sokat van az online térben? Mikor lehet okoseszközt adni először a gyerek kezébe? Hogyan lehet kimozdítani a legkisebbeket a való világba? Dr. Konok Verával, az Alfa Generáció Labor vezetőjével és társalapítójával beszélgettünk.
2026 őszétől minden iskolának és napközinek kötelező lesz begyűjteni a diákok telefonjait, és a nap végéig megőrizni azokat.
Egy francia parlamenti vizsgálóbizottság azt javasolja, hogy 15 év alatti gyerekek egyáltalán ne használhassanak közösségi médiát, a 15–18 éveseknek pedig éjszakai digitális kijárási tilalmat vezetnének be 22:00 és 08:00 között.
Olaszországban idén szeptembertől már nemcsak az általános iskolásoknak tilos a telefonhasználat, de országszerte betiltották a gimnáziumokban is.
Így egyeztek meg a szülőkkel.
Szeptemberben a diákok, a szülők és a pedagógusok is amellett érveltek, miért nem jó ötlet korlátozni a telefonhasználatot az intézményekben. Azóta eltelt egy egész tanév, többek között például tucatnyi bombariadóval, így utánajártunk, végül hogyan telt az első telefonok nélküli év az iskolákban.
Egy Tolna megyei pedagógus szerint nemcsak az órákon figyelnek jobban a tanulók, de kiegyensúlyozottabbnak is tűnnek.
A készülék kicsúszhatott a kezéből és beleesett a fürdővízbe.
Az elmúlt hónapokban egyre több iskolában jelent meg az egyforma, szürke fémszekrény, ami az eddigi tapasztalatok alapján be is vált.
A tanuló szerint a korlátozás sérti a tanulók személyi biztonsághoz való jogát.
Egyre több iskola vezeti be a szabadszedéses menzát, amelynek köszönhetően a diákok maguk dönthetik el, mit és mennyit szeretnének enni. Ez nemcsak az étkezési élményt javítja, hanem a kidobott étel mennyiségét is jelentősen csökkenti. Sok helyen azt tapasztalják, hogy a rendszer bevezetése után többen fizetnek be az iskolai étkezésre, köztük olyanok is, akik korábban nem éltek ezzel a lehetőséggel.
