A gyerekek online védelméről szóló jelentést vitatták meg az Európai Parlamentben: 16 év legyen az alsó korhatár, amely alatt nem lehet hozzáférni a közösségi médiához, videóplatformokhoz és AI-segédlethez. Az EP célja, hogy a fiatalokat jobban megvédjék a káros tartalmaktól és a digitális függőségtől.
Két éve vezették be az órák alatti telefontilalmat Ausztráliában, és az első tapasztalatok szerint a diákok jobban figyelnek, kevesebb a konfliktus, és javultak a társas kapcsolatok. A szakértők szerint azonban a hatások mérésére még nincs elég adat, és nem minden diák ért egyet a szabályozással.
Az elmúlt években drámaian nőtt azoknak a diákoknak a száma, akiknek külön figyelemre van szükségük az iskolában, a pedagógusok pedig gyakran egyedül maradnak ezekkel a kihívásokkal.
Milyen hosszú távú következménye lehet, ha egy kisgyerek túl sokat van az online térben? Mikor lehet okoseszközt adni először a gyerek kezébe? Hogyan lehet kimozdítani a legkisebbeket a való világba? Dr. Konok Verával, az Alfa Generáció Labor vezetőjével és társalapítójával beszélgettünk.
2026 őszétől minden iskolának és napközinek kötelező lesz begyűjteni a diákok telefonjait, és a nap végéig megőrizni azokat.
Egy francia parlamenti vizsgálóbizottság azt javasolja, hogy 15 év alatti gyerekek egyáltalán ne használhassanak közösségi médiát, a 15–18 éveseknek pedig éjszakai digitális kijárási tilalmat vezetnének be 22:00 és 08:00 között.
Olaszországban idén szeptembertől már nemcsak az általános iskolásoknak tilos a telefonhasználat, de országszerte betiltották a gimnáziumokban is.
Így egyeztek meg a szülőkkel.
Szeptemberben a diákok, a szülők és a pedagógusok is amellett érveltek, miért nem jó ötlet korlátozni a telefonhasználatot az intézményekben. Azóta eltelt egy egész tanév, többek között például tucatnyi bombariadóval, így utánajártunk, végül hogyan telt az első telefonok nélküli év az iskolákban.
Egy Tolna megyei pedagógus szerint nemcsak az órákon figyelnek jobban a tanulók, de kiegyensúlyozottabbnak is tűnnek.
A készülék kicsúszhatott a kezéből és beleesett a fürdővízbe.
Az elmúlt hónapokban egyre több iskolában jelent meg az egyforma, szürke fémszekrény, ami az eddigi tapasztalatok alapján be is vált.
Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.
