Véget ért a 2023/2024-es tanév, ezért megnéztük, mennyi pedagógus-álláshirdetés található a Közszolgállás Portálon. A számok alapján sok helyen nem lesz egyszerű az őszi tanévkezdés.
Aminek akár fél éven belül is újabb kötelezettségszegési eljárás lehet a vége.
Várhatóan az Országgyűlés a tavaszi ülésszakban fogja tudni elfogadni a pedagógus-életpályamodellről szóló törvényt – hangzott el a csütörtöki kormányinfón.
Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára szerdán fogadta a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete (MZTSZ), valamint a Nemzeti Pedagóguskar vezetőit, és tájékoztatta őket arról, hogy a héten elindul a társadalmi és a szakmai egyeztetés a pedagógusok további béremeléséről és a köznevelést érintő kérdésekről szóló jogszabálytervezetekről.
Az elgondolás nem új, már a decemberi oktatási fórumon is volt szó róla, és a decemberi egyeztetésen a helyettes államtitkár is beszélt róla – mondta a pedagógusok új teljesítményértékelési rendszeréről a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke.
Teljességgel alkalmatlan és rendkívül veszélyes – írja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) arról a belügyminisztériumi tervről, amelyről szerdán írt a Népszava.
Csak a gyakornokoknak lenne kötelező a minősítést, a „pedagógus II” fokozatba lépést önkéntessé tennék – derül ki a Népszava birtokába került dokumentumból.
A héten ismét tárgyalóasztalhoz ültek a pedagógus-szakszervezetek képviselői a kormánnyal, az egyházi iskolák tanárai pedig tüntetést szerveztek Budapesten. Sőt az is kiderült, hogy átalakíthatja a pedagógusok életpályamodelljét a minisztérium, több elemet törölhetnek a rendszerből, megvan az ország legjobb két tannyelvű gimnáziumai és összegyűjtöttük az átalakuló felvételi legfontosabb szabályait. Ezek voltak a hét legfontosabb hírei.
Hajlandó felülvizsgálni a Belügyminisztérium, hogy a tényleg szükség van-e annyi minősítésre a pedagógus-életpályamodellben, mint amennyire jelenleg kötelezik az iskolákban dolgozókat.
Újra tárgyal a kormánnyal a két tanári szakszervezet sztrájkbizottsága. Az elmúlt hónapokban egy témában sem született megállapodás.
Rengeteg tanár és tanító várja, hogy a minősítési rendszer megszűnjön, több tízezren nem töltötték fel a portfóliójukat.
Minden ötödik iskolában van olyan tanár, akinek nincs felsőfokú végzettsége - közölte a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), amely szerint az iskolákban rendszeresen kellene tesztelni a diákokat és a tanárokat.
Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.
