Kiderült, miért tűnt el hirtelen az egyházi iskolák szegregációjával foglalkozó jelentés az ombudsmani hivatal oldaláról
Az esettel kapcsolatban az alapjogi biztos hivatala közleményt adott ki.
Az esettel kapcsolatban az alapjogi biztos hivatala közleményt adott ki.
Most már hiába keres rá valaki a kulcsszavakra az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának honlapján, már nem elérhető a jelentés.
Azokon a településeken, ahol új egyházi óvoda vagy iskola lett, a nem roma gyerekek tömegesen hagyták el az állami intézményeket.
Egy intézményről tudni, ahol történtek azóta változások.
Mivel a korábban megfogalmazott kérésre nem érkezett válasz, ezért felszólították az alapvető jogok biztosát, hogy adjon tájékoztatást a vizsgálat eredményeiről.
A Pedagógusok Szakszervezete még október 13-án kezdeményezte az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények (EGYMI) átfogó vizsgálatát az ombudsmannál. Kicsivel több mint egy hónap után Kozma Ákos alapjogi biztos el is indította a vizsgálatot.
Több mint egy hónapja kezdeményezte Kozma Ákos alapvető jogok biztosánál az EGYMI-k vizsgálatát a Pedagógusok Szakszervezete, amelyre az ombudsman azóta sem reagált - mondta Totyik Tamás, a szakszervezet elnöke.
Rossz állapotú épületek, méltatlan körülmények és kevés gyógypedagógus - a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az EGYMI-k szakmai vizsgálatát kezdeményezte az ombudsmannál a gyerekek jogainak érdekében.
Kozma Ákos csaknem ezer fenntartót keresett meg a köznevelési és szakképző intézményekben folytatott hivatalból indított eljárásában.
Személyesen és online is bejelenthető a gyermekek jogainak sérelme, a Belügyminisztérium pedig számos változtatás tervezetének bevezetése mellett egyeztetést indít a pedagógus-szakszervezetekkel. Mutatjuk a hét legfontosabb híreit egy helyen.
A szülő szervezet szerint nincsen gyors és könnyű megoldás, de összeszedték, mit lehet tenni, és hogyan állhatnak ki a szülők a gyerekek érdekében. Szerintük enélkül a helyzet tovább romlik.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére válaszolt Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa.
25, 30 vagy éppen 42 - a topgimnáziumokból iskolánként egy kisebb osztálynyi diák inkább külföldre megy egyetemre – derült ki a HVG 2026-os középiskolai kiadványából. Mutatjuk, melyik középiskolákból került be a legtöbb diák a külföldi felsőoktatásba a legjobb 100 középiskolából.