Az ombudsman szerint a kormány nem lépte át az alkotmányos határt a sztrájkrendelettel Közoktatás
Csik V

Az ombudsman szerint a kormány nem lépte át az alkotmányos határt a sztrájkrendelettel

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére válaszolt Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa.

Nem állítható az, hogy a Kr. előírásai nincsenek értékelhető összefüggésben a járványügyi védekezéssel, vagyis álláspontom szerint az Alaptörvény 53. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazáson a Kormány nem terjeszkedett túl”

- összegezte véleményét Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa a sztrájkrendelet kapcsán, szúrta ki a 444.hu. Szerinte „a sztrájk alapjogát érintően az állam feladata kettős: egyrészt védenie kell a sztrájkban részt vevők jogait, hiszen a sztrájkhoz való jog – a sztrájktörvényben meghatározott korlátok között – az Alaptörvényben biztosított jog, amely gazdasági, szociális érdekeik védelme érdekében megilleti a munkavállalókat. Másrészről azonban védenie kell a sztrájkban tevékenyen részt nem vállaló, azt »elszenvedő« állampolgárok jogait is, hiszen a sztrájkjog gyakorlása szükségszerűen az ő alapjogaik korlátozásával járhat" - írja.

"A sztrájkhoz való alkotmányos jogukkal tehát a pedagógusok is csak akkor élhetnek, ha az elégséges szolgáltatások körét jogszabály (törvény, illetve a jelenlegi időszakban veszélyhelyzeti kormányrendelet), a felek megállapodása, ennek hiányában a bíróság jogerős végzése egyértelműen meghatározta. Az elégséges szolgáltatás nyújtásának hiányában nem garantálható, hogy a gyermekek oktatáshoz való joga a sztrájk időtartam alatt is érvényesüljön" - tette hozzá Kozma Ákos.

A pedagógus-szakszervezetek által kifogásolt kormányrendelet szerint az érettségizők a vizsgatárgyakból minden óráját meg kell tartaniuk a tanároknak a sztrájk alatt is. „Az érettségiző középiskolai osztályok tanulói elmaradt tanóráinak pótlására pedig az idei írásbeli érettségi vizsgák május 2-i időpontja előtt kellene sort keríteni, vagyis azzal kellene számolni, hogy az elhúzódó, határozatlan idejű sztrájk következtében a járványhullám lecsengése előtti időszakban több időt szükséges (hétvégenként, napi tanórákon túl) a köznevelési intézményben tölteniük” - magyarázza az ombudsman.

Kozma Ákos végül kijelenti, azért sem fordul az Alkotmánybírósághoz, mert a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete már benyújtott alkotmányjogi panaszt, amiben a kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását és megsemmisítését kérték.

A tanárok azonban nem így gondolják

Február 14. óta tiltakoznak a tanárok a kormány friss sztrájkrendelete ellen azzal, hogy polgári engedetlenség keretében nem veszik fel a munkát egy-egy napra, az akciósorozat a héten is folytatódik. Hétfőtől a diákok is csatlakoznak a pedagógusokhoz - fehér szalaggal és kockás inggel jelezve szolidaritásukat, miközben a pedagógusszakszervezetek alkotmánybíróságra viszik a sztrájk ügyét.

A folyamatosan frissülő listánkat itt olvashatjátok.

Kiderült, hány elsősnek kellett idén évet ismételnie Közoktatás Kurucz Tünde

Kiderült, hány elsősnek kellett idén évet ismételnie

Még mindig toronymagasan elsőben a legnagyobb az évismétlők aránya – derült ki az Oktatási Hivatal szerkesztőségünk részére megküldött adataiból, ugyanis az elmúlt tanév végén százból továbbra is mintegy öt olyan gyerek volt, akiknek idén újra kell járniuk az első osztályt. Rajtuk kívül ötödikben és hetedikben is magas volt a bukási arány.